Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori fizetés

bizottság elé terjesztette ellenérveit: a) a királynak joga van ahhoz, hogy annyi fizetést állapítson meg részére, amennyit jónak lát, különösen a jelenlegi viszonyok között,

44 b) elődeinek fizetéséről nem szólt külön törvénycikk úgy, mint az övéről,

45 c) elődeinek más forrásokból is volt jövedelmük, amelyektől ő a mostani körülmények között elesik.

46 Szalay Jakab főszámvevő 1686. október 24-én kelt újabb fizetési elszámolása az 1686. április 6. utáni időre évi 22 ezer forinttal számítja a nádori fizetést, s ennek alapján állapít meg javára, 1681-től kezdődően, 5742 forint 16 dénár követelést.

47 A későbbi elszámolásokban azonban azt látjuk, hogy ismét 24 ezer forint a számítási alap; ezek szerint a nádornak sikerült kívánságát keresztülvinnie. Szalay Jakab 1687. december 22-én készített újabb fizetési elszámolásában 48 még a 22 ezer forintos évi fizetést veszi alapul. Ez az elszámolás is 1681. június 13-tól kezdve állítja össze az adatokat, s egészen a már említett 1686. február 16-i 1000 forint kifizetéséig megegyezik a korábbi elszámolásokkal. Ettől kezdődőleg azonban új elemek vegyülnek bele. Mindenekelőtt a kapuvári uradalom kamatköltsége. Esterházy Pál 1680-ban szerezte meg az uradalmat, magára vállalva 55 ezer forint adósságot, amelynek évi kamatai 3300 forintot tettek ki. Az 1680 óta kifizetetlen, 21679 forintra felszaporodott kamatokból a kamara 1686-ban a nádori fizetés terhére kifizetett a korábbi tulajdonosoknak (a Schmidt-örökösöknek) 11750 forintot. Ezt hozzáadva az 1686 elején a nádornak fizetett 3000 forinthoz megállapíthatjuk, hogy 1686-ban 22 ezer forint helyett csak 14 750 forint készpénzt számoltak el javára, s ebből is csak 3000 forint volt az, amit ténylegesen kézhez kapott. Ugyanezen december 22-i elszámolás szerint 1687-ben öt részletben 9800 forintot fizettek a nádornak. Felsorolja még az elszámolás a nádornak a kamarával szemben különböző címen fennálló tartozásait is, s ezeket a nádor követeléséből 12 849 forint összegben levonja 49 Mindezek után 1687 végén 12709 forint 8 9/18 dénárban állapítja meg a nádor hátralékos követelését oly módon, hogy járandóságát 1681. június 13-tól kezdődően 107444 forint 44 4/9 dénárra teszi, a számára kifizetett összeget és a kamarával szemben fennálló tartozását pedig 94735 forint 35 1/2 dénárra. Amint látjuk, szinte mindegyik kamarai elszámolás más és más alapon készült. Amiben a múltra vonatkozólag már megállapodtak, azt is újból kezdték számítani a korábbiakban fel sem merült szempontok szerint. Ugyanezt az eljárást követi az ugyancsak Szalay Jakab főszámvevő által készített 1690. március 30-i elszámolás, amely a bécsi kamara kívánságára készült az 1681. június 13-tól 1690. március l-ig terjedő időszakra.

50 Eszerint a kincstárnak a nádorral szemben fennálló követelése 318 469 forint; felszámították ugyanis a korábban említett követeléseken kívül a kapuvári uradalommal kapcsolatos 55 ezer forint adósságot is, azonkívül hozzáadták Alsólindva és Nempti birtokok 141404 forintot kitevő vételárát; ezeket a nádor az 1680-as években vásárolta. Hozzátették még egy 1500 forint értékű aranypohár árát, valamint különféle, a kamarát illető borok és ingóságok ára fejében 1466 forint 97 1/2 dénárt. Ezekkel szembeállítva a nádor követelései (fizetése és egyéb tételek) 284 335 forintot tettek ki. A felmerült új tételek mellett oly módon is meg-