Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori fizetés

A NÁDORI FIZETÉS Magyarország nádorának a törvények és több évszázados gyakorlat alapján a magyar kamarától rendszeres évi készpénzfizetés járt. Esterházy Pál megválasztása előtt a legmagasabb összegű nádori fizetés évi 22 ezer forint volt.

1 Ez az összeg messze túlhaladta az országos tisztségviselők fizetését, s egyedül a nádort mint a király helytartóját illette meg azért, hogy maga mellett katonaságot tarthasson.

2 Közismert tény, hogy az országos főméltóságok szinte sohasem kapták meg a számukra megállapított fizetés teljes összegét készpénzben, mivel erre az állami jövedelmekből nem futotta. Megvolt azonban a lehetőségük arra, hogy hosszú évek során felgyűlt pénzkövetelésük fejében idővel birtokadományt kérjenek. Sok család ezzel vetette meg gazdagságának és hatalmának alapját, illetve ezen a módon növelte tovább.

3 De már itt rá kell mutatnunk arra, hogy az így szerezhető birtok vételárának csak részét fedezte az elmaradt készpénzfizetés, s a fennmaradó összeget a család a birtokszerző életében nem is minden esetben tudta törleszteni. A megszerzett birtok igazi haszna is inkább csak egy-két évtized után mutatkozott meg, ugyanakkor pedig Esterházy Pál korszakában a készpénz előteremtése volt — nemcsak a magángazdálkodásban, hanem az államigazgatás egész területén — a legbonyolultabb feladat. Esterházy Pál közvetlen elődei közül apjának, Miklós nádornak példája, az újabb kutatások tanúsága szerint is, nyilvánvalóvá teszi, hogy a rendszertelenül, kis tételekben folyósított, minduntalan elakadó nádori fizetés nem volt elég azoknak a kiadásoknak fedezésére, amelyekre szánták. Ez a körülmény is hozzájárult a család készpénzadósságainak növekedéséhez.

4 Az alábbiakban nem vállalkozhatunk arra, hogy Esterházy Pál több mint 30 évi nádorsága idejéből a nádori fizetés történetét a maga teljességében feldolgozzuk s a feudális pénzügyi anarchiát híven és pontosan tükröző kamarai elszámolásokat hiánytalanul ismertessük. Be kell érnünk a fizetési mód jellegének bemutatásával és egyes időszakok részletesebb ábrázolásával. Mindjárt elöljáróban emlékeztetünk arra az ismert tényre, hogy a nádori fizetés összegének megállapítása és folyósítása ügyében a hivatalból illetékes magyar kamaránál jelentősebb szerep jutott a bécsi udvari kamarának. A legfontosabb intézkedések, a döntő szabályozások ettől a kamarától függtek. A magyar kamara sok esetben még a megállapított, feltétlenül járó fizetéseket is csak a bécsi kamara nem hivatalos, de tényleges hozzájárulása alapján folyósította. A birodalom állam-