Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Közvetítő a király és az ország között
nyes királyának. Felpanaszolta, hogy a felkelők őt, a nádort és a király hű urakat nyílt ellenségnek nyilvánították, s egyházi és világi tisztségüktől való megfosztásukat követelték, holott országos tisztségeket csak a király adományozhat, egyedül a nádorválasztásba van beleszólásuk a rendeknek is. Hangsúlyozta az 1687. évi országgyűlésnek és az ott történt koronázásnak törvényességét, és semmisnek nyilvánította az ónodi határozatokat. 115 Augusztus 25-én jelent meg I. József tiltakozó nyilatkozata, amelyben hivatkozott többek között a trónra lépését követő és a nádor tisztségéből eredő békeközvetítésekre, valamint az ónodi végzéssel kapcsolatos nádori ellenmondásra. 116 Néhány hónapos szünet után a bécsi kormány Keresztély Ágost esztergomi érsek útján kereste a kibontakozást. Az érsek Pozsonyba tanácskozást hívott össze, azonban Jeszenszky titkár Bécsben úgy értesült, hogy a nádort oda csak később szándékoztak meghívni. 117 A nádor 17-én, rögtön a levél vétele után sértődötten közölte az érsekkel, hogy betegsége miatt nem mehet Pozsonyba, s csak írásban fejtette ki véleményét a további teendőket illetően. Felfogása, amint látni fogjuk, az Ónod előtti tilos pontokban (örökös királyság, Aranybulla ellenállási záradéka) megváltozott. Úgy vélte, a király mellett maradt magyarok véleményét egyszer már előterjesztették, még egyszer tehát nem kell. Jó hatást tenne azonban, ha I. József megerősítené apja, I. Lipót 1687. évi diplomáját, azonban az örökös királyságra és az ellenállási záradék eltörlésére vonatkozó két pont nélkül. Tegye ezt mint már uralkodó fejedelem (regnans princeps), s tegyen arra is ígéretet, hogy a következő országgyűlésen ezt az új, a nádornak kiadandó diplomát törvénycikkbe is foglaltatja; ugyanakkor a nádor is visszaadja az 1687. évi országyűlésen még a kiskorú király részére neki átadott diplomát (amelynek helyébe tehát az új diploma lép). Ezzel helyreállítanák az ország régi jogait és szabadságait, s a felkelők nem használhatnák tovább saját igazolásukra ezeknek megsértését. 118 Illésházy kancellár a titkár útján megüzente a nádornak, hogy mind az esztergomi érsek, mint más urak biztosra várták őt a pozsonyi gyűlésre. Egyelőre maga a kancellár sem tudta, mit fog a bécsi kormány, az érsek útján, a megjelenők tudtára adni. Megígérte, hogy Pozsonyból mindenről tájékoztatja majd a nádort. Sajnálná azonban, hogy ha távolmaradása miatt a közte és az esztergomi érsek között fennálló jó viszony megromlana. 119 December közepén a kancellár újból sürgette a nádort, hogy lehetőleg még a karácsonyi ünnepek előtt menjen fel Bécsbe. 12 °Megkezdődött ugyanis az 1708-ban megnyílt országgyűlés előkészítése. Meghívták az országgyűlésre a felkelők fennhatósága alatt volt megyéket és városokat is úgy, hogy a nádor 1708. január 26-án Bécsből Rákóczinak írt leveléhez 121 mellékelte a meghívókat, kérte azok szétküldését. Közvetítői tisztére hivatkozva 122 rámutatott arra, hogy a király hitlevelet küld, és a visszatérésre teljes biztonságot ígér a résztvevőknek. Ez alkalommal használta a nádor azt a kifejezést, amit Rákóczi felháborodva utasított vissza: „Hogy... Kegyelmednek is kiváltképpen lehessen tudtára és említett kegyelmes urunk őfelsége maga jobbágyihoz 123 illy büven megmutatott kegyelmességét... tapasztalhassa", hozzá, Rákóczihoz küldi el a meghívókat. Rá és a felkelés többi vezetőjére hárítja a felelősséget „Isten s keresztény
