Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Bevezetés

emlékezései szerint viszont szeptember 8-án, a Mária-ünnep első perceiben jött a világra. Neveltetése hatására, mindenekelőtt igen buzgó katolikussá vált édesanyja példájának nyomán egész életében Szűz Mária hódoló híve volt, magyarországi és ausztriai Mária-kongregációk tagja és vezetője, végrendelete értelmében koporsójába is Mária képét helyezték el. Érthető tehát, hogy eszmélésének idejétől kezdve a Mária-ünnepet, szeptember nyolcadikát tekintette és vallotta születésnapjának. Mindezt tudnunk kell annak megértéséhez, hogy később közéleti pályája egyes állomásain, különösen az ellenreformáció harcos időszakaiban miért fordult a hazai protestánsok ellen. Nádorsága alatt, politikai megfontolásból és az udvar kívánságára, nemzeti összefogást kívánó korszakokban engedett hevességéből, felhasználta, támogatta is a tehetséges protestánsokat, de nevelésének erősen katolikus jegyeit tovább hordozta tevékenységének minden területén. Anyja halála (1641) után házi tani toktól sajátította el az elemi ismereteket, azonkívül rajzot, zenét és nyelveket is tanult, németet és latint. Mindkettőt csak hivatalosan használta. Ennek a korszaknak főurai, akkor is, ha magas tisztségeket viseltek, egymással szóban és írásban, olykor még hivatalos levelekben is, magyarul érintkeztek, s ugyanúgy mindenkivel, aki magyarul tudott. Esterházy Pál tanulótársa unokatestvére, a nemzetség zólyomi ágából való Esterházy Sándor volt. Miklós nádor halála (1645. szeptember 11.) után Pál gyámjai, Esterházy és Révay rokonok, a két fiút papi nevelőjük, Szalkovics Ádám

5 későbbi esztergomi kanonok kíséretében a gráci jezsuita gimnáziumba küldték. Itt ismerkedtek meg III. Ferdinánd császár gyermekeivel, köztük a későbbi I. Lipót császárral is. Itt csak a gimnázium első évét, a ,,principiá"-i végezték el, a többi osztályt pedig Nagyszombatban. Szalkovics mindvégig velük maradt. Pál két évet végzett a nagyszombati egyetemen is, ahol logikát és fizikát tanult, de a harmadik évben tanított metafizikára már nem iratkozhatott be, 17 éves korában hirtelen családfő lett s ezért nem tanulhatott 21 éves koráig, ahogyan apja végrendelete kívánta volna. István bátyja még 1641-ben meghalt, László bátyja pedig 1652. augusztus 26-án elesett a török ellen vívott vezekényi csatában. A következő néhány hónapban kellett eldőlnie annak, hogy az Esterházy család, régebben szőtt terve szerint, bejut-e az ország leggazdagabb birtokos családjainak körébe. Ez a fraknói (akkor grófi) ágon kívül, amelyhez Pál tartozott, a többi (bárói) ágnak is érdeke volt. Ezért azonban közeli rokonukkal, Miklós nádor Anna Júlia nevű leányának férjével, a dúsgazdag, hatalomra törő Nádasdy Ferenccel kellett megküzdeniük. A családi terv végül sikerült. Esterházy Pál 1652. október 21-én pápai engedéllyel feleségül vette a fentebb említett Esterházy Orsolyát, anyja révén a Thurzó-vagyon örökösét. A menyasszony zsenge korára való tekintettel csak formális, titkos esküvőt tartottak Fraknó várában. Nádasdy Ferenc kétségbe vonta a házasság érvényességét, és hivatalos tiltakozást nyújtott be ellene. Esterházy László két tisztségét, a Sopron megyei főispánságot és a pápai várkapitányságot 1652 őszén a király Esterházy Pálnak adományozta. Pál 1653-ban tette meg élete egyetlen nagyobb utazását, amikor Nádasdy Ferenccel együtt elkísérték a császárt és fiát, IV. Ferdinándot Regensburgba, római királlyá koronázására. Itt