Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
Összegzés A nádor adóigazgatási tevékenységének bemutatása során az előadás formájául az évrendet választottam. Ami az adózás terén egy-egy éven belül történt, az szoros függvénye az év egyéb eseményeinek, akár Magyarországon, akár az egész Habsburg Birodalom területén mentek végbe. A rendelkezésre álló irodalom sok hasznos feldolgozást és adatközlést tartalmaz, de a korszak szempontjából hézagos. Ezért volt szükség egy évről évre haladó feltárásra. Az adóigazgatás üteme is évhez kötött, a katonai évhez (november 1 -október 31.) kapcsolódik. A fejlődés megértéséhez szükség van a folyamatos előadásra, mivel egyik év anyaga szorosan az előzőhöz és az utána következőhöz kapcsolódik. Azonkívül úgyszólván nincs két egyforma év. A folytonos útkeresés az adókérdés megoldása érdekében állandó változásokat hozott. Az évek szerinti előadást az alábbiakban bizonyos témák szerint csoportosított összefoglalással fejezem be. Legelőször szeretném megismételni, amire a munka bevezetésében már rámutattam. Nem volt célom, sem feladatom a nádor 32 éves működésével kapcsolatban a magyarországi adózás történetének megírása, de bízom abban, hogy ahhoz eddig ismeretlen adatokat tudtam szolgáltatni. A magyarországi adóügy intézésében sok szervnek volt szerepe, a bécsi központi hivataloknak — különösen a bécsi udvari kamarának, haditanácsnak, főhadbiztosságnak —jelentősége ezen a téren messze túlhaladta a magyar királyi központi és a rendi hivatalokét. Feladatom ezek közül a nádor hatáskörének, tevékenységének vizsgálata volt, az adóügy terén annak a szintnek vizsgálata, amelyen a nádor a fent említett egyéb szervekkel együttesen — ha nem is egyetértésben — fejtette ki működését. A kezdeményezés, az irányítás és a döntés ezen a téren is a bécsi központból jött. A nádor feladata volt a végrehajtás; emellett joga volt számos javaslatot tenni és tiltakozni is az ország nevében. Ha nem hajtatta végre azt, amit Bécsben kívántak tőle, akkor a bécsi központi hivataloknak Magyarországon működő kiküldöttei és a hadsereg vezetői saját hatáskörükben annyi adót szedtek be, amennyi szükséges volt, sőt ennél is többet. Köztudomású, hogy a XVII. század első felében az adómegajánlás még országgyűlésen történt, s az is, hogy a Habsburg uralkodók ezt már akkor is függetleníteni kívánták az országgyűléstől. 516 Ez gyakorlatilag végbe is ment, mivel 1662-től 1681-ig nem is tartottak országgyűlést; az 1681. és 1687. évi országgyűlés törvénycikkei között sem találunk adómegajánlási cikket. Az egész birodalom évi adószükségletének megállapítása 1697-ig a titkos tanács, 517 azután pedig a Ministerialis Deputatio keretében történt. Itt határoztak az egyes országok részesedéséről is. Magyarországra 1697-től kezdve rendszeresen a birodalmi adó egyharmada esett, bárhogyan tiltakoztak az ellen az ország képviselői. Egyes tanácskozásokon részt vett a nádor és az esztergomi érsek, valamint a magyar tanácsnak néhány jelentős tagja is. Az adó felosztását a visszafoglaló háborúk megindulásától (1683) kezdve a főhadbiztosság végezte, 1690-től 1713-ig pedig a nádor és a korszak új intézménye,
