Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
főhadbiztosság ettől függetlenül külön repartíciót csinált a porciókról, többről, mint amennyit a pénzadó hatósági áron fedezhetett. A szabadságharc után pedig a főhadbiztosság, ha tartotta is magát az országra kivetett porciószámhoz, megmásította a nádori repartíció arányait, s maga döntötte el, honnan mennyi porciót kívánjon. Az egy portára jutó átlagot egyetlen megyének, Komárom megyének a repartíciós táblázatokban található adatai alapján közlöm. Ennek a megyének kereken 100 portája volt. A porták számát az egész korszakon keresztül alkalmazott ún. számítási kulccsal (calculo arithmetico) határozták meg. Az országra kivetett adóösszeg nagyságától, vagy ha porciókat kellett szétosztani, ezek számától függően megállapítottak egy kulcsszámot, s ezzel a megyék, városok portaszámát megszorozták. 511 Az így kapott összeg tette ki a megye vagy város évi pénzadóját, illetve beszolgáltatandó porcióinak számát az adott katonai évben. A városoknál 1698 után a tizenhatodrész bevezetése módosította az évi adó kiszámítását. * A repartíciós táblázatokban feltüntetett szolgáltatásokon kívül a megyékre és városokra még más állami adófajták is hárultak. Ezek között legjelentősebb volt a közmunka (gratuitus labor) és a fuvarozás (vectura). A háborús évtizedek alatt mindkettőt fokozott mértékben követelték meg. Az erődöket, őrházakat, utakat, hidakat állandóan javítani kellett, olykor pedig teljesen újjáépíteni. 1702-től kezdve sor került egyes várak lebontására is. A hadsereg részére lőszert, felszerelést, élelmiszert kellett szállítani, az erődítésekhez fát, épületanyagot sokszor nagy távolságra az egész országon keresztül. A közmunka szétosztásában a nádor személyesen nem vett részt, ezt a megyék végezték, részben a kerületi főkapitányok, részben pedig 1697 után a pozsonyi, budai és kassai bizottság irányítása alatt. Szerepe volt azonban a nádornak a fuvarozáshoz szükséges szekerek szétosztásában. Mindkettőt — mint Magyarországon minden állami adót — a porták arányában vetették ki és hajtották be. A fuvarozáshoz szükséges szekereket el kellett látni igásállatokkal s mindegyiket egy-egy haj tóval, kocsissal is. Kiállításukra minden évben legfőképpen a hadseregnek táborba vonulásakor, a hadmüveletek megkezdésekor, áprilisban, májusban volt szükség. A nádor évenként készített szekérrepartíciót. 512 Megállapítása szerint ez a szolgáltatás 1693-tól kezdve jelentősen megnőtt. 513 1697-ben a főhadbiztosság 3000 db hatökrös szekeret követelt. 514 1697 után a fuvarok kiállíttatásában, felosztásában, egyik kerületből a másikba való Ugyancsak a nádor osztotta szét a királynak járó ajándékot (honorárium), az ország közigazgatásával, igazságszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeország közigazgatásával, igazságszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket, a koronaőrök fizetését és a királyi család egyes tagjainak alkalomszerűen járó ajándékok költségeit. Mindezekről az adófajtákról fentebb, az egyes évek adatai között szó esik, azonban évről évre menő rendszeres feltárásukra nem vállalkozhattam.
