Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
A nádor 1703. december végén repartíciót készített a megmaradt megyék számára, meghatározva, hogy melyik megye hány katonát állítson ki, s hogy ezeknek hány porcióra van szükségük. 464 * 1704-ben a királyi, nádori, kancelláriai leiratok részben nemesi felkelésre, részben a katonaságnak természetbeni ellátására szólították fel a király mellett maradt nyugati megyéket. Minduntalan hivatkozni kellett arra, hogy a király ugyan a következő országgyűlésig elengedte a korábbi adófajtákat, de ez nem jelent teljes adómentességet. A leiratok legtöbb esetben a haditanács kívánságára készültek, amelynek elnöke ebben a korszakban Savoyai Jenő herceg volt. A haditanács megállapította, hogy a megyéknek bőven van termésük, amit úgysem tudnak eladni, a hadsereg viszont rászorul. Ezért egyes megyék összeírását saját hatáskörében végeztette el. 465 Az egyes seregtestek is közölték élelmiszerigényüket 466 Konkurzust több éven keresztül nem tartottak, legfeljebb szűkebb körű tanácskozásokat. 1704. november 12-én a király felszólította a nádort, hogy a Bécsben tartózkodó főurakkal és a dunántúli megyék követeivel tárgyalja meg, hogyan lehetne elegendő gabonát szerezni. A gabona kiállítása sem azonos jellegű a pénzadóval, hanem rendkívüli szolgáltatásnak számít, amit később a megyék javára írnak. A nádor a szükséges gabonamennyiséget ismét porták szerint osztotta fel. 467 Ezt a gabonarepartíciót felküldtek a haditanácshoz, 468 amely még november 16-án 48 630 köböl gabonát s ugyanannyi mázsa lisztet, vagy liszt helyett további 81050 köböl gabonát kért. Azután e fölött a mennyiség fölött folyt az alku. 469 A megmaradt terület minden oldalról védtelen, nyílt volt, ezért árkokkal, sáncokkal kellett megerősíteni. Az erődök is rászorultak a javításra. Ilyen körülmények között a lakosság korábban szokásos közmunkáját sem engedhették el. A három bizottság a felkelők előrenyomulása következtében ebben az évben feloszlott, megszüntette működését. 1705 - 1708 Maga a Ministerialis Deputatio azonban egy ideig még tovább működött. 1705-ben megpróbálkozott azzal, hogy a Vas megyében állítólag korábban beszedett, de be nem szolgáltatott adót igényeljen a királyi kincstár számára. 470 A megye helyzetét Heister tábornok is nehezítette, nemcsak ellátmányigényeivel, hanem azt is megtiltotta nekik, hogy ügyeikkel törvényadta jog alapján a magyar kancelláriához forduljanak. 471 A bécsi udvari haditanács kívánságára április 21-én a kancellária arra utasította a megyét, hogy a fent említett hátralékból nagyobb összeget, 500 forintot adjon át a Batthyány-ezrednek, 20 ezer forintot pedig, május 8-i parancs értelmében, az Andrássy-ezrednek. 472 Végül Erdődy Sándor főispán közbenjárására 473 július 25-én királyi határozattal elengedték az állítólagos hátralékot. 474
