Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
alnádor unokaöccse) figyelmeztette urát, Batthyány Ádám országbírót, ügyeljen ismeretlen személyek előtt tett nyilatkozataira, főleg „felföldi humorral bíróval" szükséges óvatosnak lenni. Az történt ugyanis, hogy Klobusiczky Ferenc személynök, felső-magyarországi birtokos nyilvánosságra hozta Batthyány Ádámnak egy bizalmas üzenetét, amely pedig nem egyezett a nádor véleményével. 393 A „felföldi humor" abban is megnyilatkozott, amint a nádor november 23-án Batthyány Ádámnak tudomására hozta, 394 hogy Bécsben akarják megcsináltatni a repartíciót az ország három része („a három föld") között. Bercsényi Miklós azért ment fel, hogy vesztegetéssel érjen célt. 395 A nádor nem tartotta méltányosnak, hogy FelsőMagyarország négy év óta évenként öt-hatszázezer forint engedményt kapott. Megállapítása szerint akkor is több járna onnan, ha az 1647. évi portaösszeírás alapján csinálnák meg a repartíciót. 396 Kérte Batthyányt és utasította titkárát, Jeszenszky Istvánt, hogy Kollonics Lipót érseknél és a magyar kancellárnál ellensúlyozzák a felső-magyarországiak törekvéseit. 397 Arról pedig ekkor még nem is lehetett tudomása, hogy Rákóczi Ferenc már felvette a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal. A kapcsolatok és ellentétek különös egybefonódása folytán éppen saját ítélőmestere, az ugyancsak felső-magyarországi Szirmay István volt az, akinek közreműködésétől az ekkor már elhunyt Csáky István országbíró nemrég még az országrész adójának csökkentését várta. Az 1700/1701. katonai évre az egész birodalom pénzadója 9 millió forint volt, amiből Magyarországra ismét ennek egyharmada, 3 millió forint jutott. A nádor december 16-án kelt feliratában a király tudomására hozta, hogy ezt az összeget a megyék és szabad királyi városok Pozsonyban lévő követeivel közölte, akik Batthyány Ádám országbíró útján ennek leszállítása érdekében kérvényt fognak benyújtani. 398 December 18-i kelettel a nádor és a rendek a még együtt ülő nyolcados törvényszék keretében 399 elkészítették a repartíciót. A nádori protocollumkönyvben ezzel kapcsolatban négyféle táblázatot találunk. Az első kettő 2 millió forint felosztásáról szól, s közülük a második a megyék és városok portaszámait is tartalmazza.A harmadik külön egymilliót oszt szét, a negyedik pedig az egész 3 milliót. 400 A felosztásban Erdély és a 13 szepesi város ezúttal sincs benne. A szabad királyi városokra ismét tizenhatod részt vetettek ki, az első három rend számára azonban ezt nem vezették be a táblázatba. Ez az első repartíció, amelyben azt is meghatározták, hogy az adóból mekkora összeget kell a hadipénztárba befizetni, s mennyit az ország saját szükségleteire az ország pénztárába. Utóbbi összeg 32 044 forintot tett ki, s ugyanúgy, mint az adó többi részét, ezt is a porták szerint osztották fel, azonban nem valamennyi megyére és városra terjedt ki. 401 A megyék és városok portaszámán kisebb igazítást hajtottak végre. 402 A nádor december 21-én nyíltan megírta Batthyány Ádámnak, hogy számításból készítették el a repartíciót csak 2 millió forintra, abban a reményben, hogy az udvar a harmadik milliót mégis elengedi. 403 December 22-én pedig azzal a kéréssel küldte fel Bécsbe Batthyánynak a repartíciót, hogy azt minél előbb mutassa be a királynak. 404 Batthyány azonban, december 25-i válaszának tanúsága szerint,
