Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
formájában nem igényelhetnek tőlük. Ha mégis, akkor a területileg illetékes bizottsághoz fordulhatnak panasszal. 357 Ezek szerint ez az újfajta adó még nem szilárdult meg az adózók tudatában. Gondot okozott az első három rendnek is. Néhány hónap múlva a nádor igyekezett tisztázni nagybirtok ostársával, Zichy Ádám mosoni főispánnal hasonló kérdést. Kérte, hogy Mosón megye ne vessen ki a nádor nemesi kúriájára külön adót, mert ő, mint Zichy is, minden birtoka után (pontosabban: azoknak jövedelme után) tizenhatod részt fizet adóba. 358 Ez, valamint Pest megyének bonyolultabb esete arra mutat, hogy a földesurak megyén belüli adóztatása, a rájuk való adókivetés nem ment zökkenők nélkül; a behajtásról nem is szólva. 1699. augusztus 30-án Sőtér Ferenc, Pest megye alispánja közölte a nádorral, úgy is mint a megye főispánjával, a helybeli nehézségeket ezen a téren. Ő mint alispán már elkészített egy belső repartíciót úgy, hogy összeíratta, melyik birtokosnak mennyi jövedelme van birtoka után, s erre vetette ki a tizenhatod részt. Ez ellen főleg Zichy Istvánnak volt kifogása, panaszával a nádort kereste fel, aki viszont utasította Sőtért a módosításra. Sőtér azt felelte, ám mutassa meg maga Zichy István a legközelebbi megyei közgyűlésen, hogyan lehet más felosztást csinálni, „örömest aszerént fogja az nemes vármegye reformálni, mert az semmire nem vethetett az nemes vármegye, hanem az valóra". Zichy adója kb. 3000 forint volna, az ugyancsak a megyében birtokos Koháry Istváné pedig 18 ezer forint. 359 Itt említjük meg, hogy Felsőbánya, Szatmár, Németi, Eger és Kanizsa városokat az 1699. januárjában a bizottságoknak megküldött repartíciós táblázatban a szabad királyi városok közé osztották be, így ezek is a városokra kivetett tizenhatod részt fizették volna, a nádor azonban észrevételezte a tévedést, felírt a kancellárián keresztül a Deputatiónak, s így a táblázatokat kijavították, a fenti városokat a megyék rovatába tették át — adójukat azonban nem saját megyéjük, hanem közvetlenül a hadipénztár szedte be. így a tizenhatod részt kevesebb város között kellett felosztani. 360 1699-ben különadót jelentett /. József esküvője. A megyék megtanácskozták a teendőket. Január 13-án Heves megye tudakozódott Pest megyénél, küld-e követet az esküvőre. 361 Az országrészek főkapitányságai is készültek követküldésre. 362 Az ajándékra szánt összeget is a nádornak kellett felosztania a megyék és a városok között. 1699 októberében újból összehívták a nádori konkurzust. Először, október 16-án a Deputatio útján a közelben lakó főurakat és az ország főméltóságait hívták Bécsbe, hogy Kollonics Lipóttal és a magyar kancelláriával sürgősen tanácskozzak meg az 1698/1699. évi repartició tanulságait, s ezek alapján hozzák helyre a mutatkozó aránytalanságot s alakítsák ki a következő katonai évre az adó felosztásának módját. 363 Meg kellett határozniuk azt is, mennyi lesz az első három rend, a városok és a jobbágyok adója. 364 Ugyanebben az értelemben külön királyi meghívó ment a nádorhoz, 365 valamint a többi résztvevőhöz is. 366 Csáky István országbírónak Szirmay István nádori ítélőmesterhez írt leveléből kitűnik, hogy az udvar „kifogyván az üdőből" csak a fent megjelölt, könnyen elérhető urakat hívta fel. Az országbíró igen kérte Szirmayt, aki Felső-Magyarország képviseletében
