Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Bevezetés

BEVEZETÉS A nádorságnak mint intézménynek történetével kapcsolatban a Mohács utáni korszakból monografikus feldolgozás még nem készült. Nekem jutott a — nem könnyű — feladat, hogy Esterházy Pál nádorságának (1681-1713) ilyen jellegű vizsgálatát elvégezzem, s megállapítsam, mivel foglalkozott akkor a nádor, egyúttal királyi helytartó, és a rendelkezésére álló hivatali szervezet feladatait hogyan oldotta, illetve oldhatta meg. A XVII. századi nádori hatáskör — legalábbis elvben — igen széles körű volt, és sok külön funkcióra, részágazatra bomlott. Ugyanakkor az egyes funkciókkal kapcsolatos forrásanyag szétszórt, összeszedése a mozaikkép készítéséhez hasonlítható hosszadalmas, aprólékos gyűjtőmunkát kíván. A forrásoknak nagy tömegét kellett átnézni a nádori, az egyéb hatósági és a családi levéltárakban, néha csak azért, hogy néhány mondatuk a képbe beilleszthető legyen. A korábbi, a nádorság történetével bármely módon kapcsolatban álló történeti, jogtörténeti irodalom nagy segítségemre volt, mindenekelőtt részadatokkal, megnyugtató összehasonlítási lehetőségekkel. Magának a korszaknak nagyobb felét is feldolgozó, egyetlen hazai közigazatási szintézisünk, Ember Győző 1946-ban megjelent Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig c. műve lényegesen megkönnyítette az egész ország hivatalszervezetében való tájékozódást, s most már az is leszögezhető, hogy a nádorságra vonatkozó általános megállapításai ma is helytállóak. O mutatott rá arra, hogy a magyar központi és rendi hivataloknak XVII. századi történetét még homály fedi. Azóta ugyan, éppen az ő serkentő hatására, jelentek meg — inkább nagyobb korszakot átfogó, szintézisjellegű — monográfiák újkori hivatalokról s gazdag anyagot feltáró ismertető leltárak is. De még ma sem ismerjük a nádori hivatallal szoros kapcsolatban álló magyar kancelláriának és az országbírói hivatalnak működését, s hiányzik, többek között, az esztergomi érsek hatáskörének ilyen vonatkozású vizsgálata is. így nem könnyű beilleszteni a nádori hivatalt a többi magyar hivatal együttesébe, illetve csak részfeleletek adhatók arra a kérdésre, hogy ezekkel miben és hogyan működött együtt. A „hogyan" kérdése vezetett munkám készítésekor ahhoz a módszerhez, amelyet végül választottam. Azt láttam ugyanis, hogy a nádor sokágú tevékenységében Esterházy Pál 32 éve alatt akár csak pár évre is érvényes, különösen pedig állandó érvényű, törvényszerűnek mondható szabályozást s ennek megfelelő gyakorlatot