Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Bevezetés

alig lehet találni. Háború volt, két szabadságharc zajlott. Ami állandónak mondható, az éppen a folytonos változás, útkeresés, kísérletezés volt. Talán ez az oka annak is, hogy kinevezésekor a nádor nem kapott általános utasítást a királytól, mint korábban elődei. Annak ellenére, hogy elvben, a törvényekben szétszórva, szokások által igazoltan volt egy minden új tisztségviselőnek átadható s folytonosan vitatott nádori hatáskör, ennek a valóságba való átültetése az adott korszaktól függött. A mindenkori helyzetnek megfelelő királyi parancsok, kancelláriai leiratok irányították Esterházy Pál munkáját, ezeknek végrehajtása során próbálta alkalmazni és érvényesíteni az ország törvényeit és szokásait. Ezért egyes kiválasztott fő funkciókon belül azt vizsgáltam, hogy mi történt a valóságban, mi volt, mi lehetett a nádor tényleges gyakorlata. Tettem ezt annak tudatában, hogy nem politikai történetet, nem az ország XVII. század végi és XVIII. század eleji történetét írom, hanem előadásom a nádornak és hivatalának tevékenységét emeli ki, „nádorközpontú", ugyanakkor pedig nem Esterházy Pál életrajza, és a funkciókat illetően, nem is a magyarországi adóügynek, hadügynek stb. a története. Ez a módszer a témának bizonyos mérvű kitágítását, más oldalról leszűkítését is eredményezte. Munkámhoz a fent ismertetett körülmények folytán széles körű kutatásokra volt szükség. De nem vállalkozhattam arra, hogy külön fejezetben írjam meg a nádori, illetve a helytartói igazságszolgáltatás gyakorlatát, bár a közigazgatástól akkor még el nem vált igazságszolgáltatásról munkámban többször esik szó. Megítélésem szerint előbb a korszak igazságszolgáltatásának a mostaninál sokkalta bővebb és világosabb ismeretével kellene rendelkeznünk, elsősorban a jogtörténészek szaktudására támaszkodva. A feldolgozásra kiválasztott funkciók főképpen a nádor közigazgatási tevékenységének területéről valók. Nem láttam lehetségesnek, hogy ezeket a funkciókat Esterházy Pál hosszú nádori korszakán keresztül folyamatosan ismertessem. Általában elegendőnek látszott súlyponti időszakokkal kapcsolatos metszetek készítése, a funkció jellegének bemutatása. Ezzel szemben igyekeztem visszanyúlni a XV. századi vagy még korábbi gyökerekig. Egyedül a nádor adóügyi, adóigazgatási tevékenységét dolgoztam fel évről évre, az egyes nádori konkurzusok sorrendjében haladva, mert ezek csak egymással való összefüggésükben érthetők, s azért is, mert a konkurzusokról, amelyeket a régebbi szakirodalom „fiókországgyűlések" néven is emleget, ugyanez a szakirodalom igen kevés ismeretet közöl. Ahol lehetséges volt, foglalkoztam a következő nádor, Pálffy Miklós hivatalviselésének néhány évében létrehozott változásokkal, amelyek az 1715. és 1722-1723. évi országgyűlések idevágó törvénycikkeiben is megmutatkoznak. Az Esterházy Pál nádor átmeneti jellegű, forrongó korából jól ismert kérdések egy része csak akkor rendeződött, vagy jutott legalább ideiglenesen nyugvópontra. Felvetődik itt az a módszertani kérdés, mi helyesebb, egyetlen nádor tevékenységének bővebb ismertetése, vagy több egymás után következő nádor működésének összevont feldolgozása. Létjogosultsága mindkettőnek van, de mindkettő egyúttal szerzői alkat kérdése is. Jelen sorok írójának úgy tűnik, hogy az előbbi módszerrel közelebbi kapcsolatot lehet teremteni a nádor és saját kora között, hiszen minden