Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
továbbá más paraszti jövedelmekről, amilyenek az irtásföldek, szőlők, erdők, rétek stb. 177 Látjuk, az elgondolás az volt, hogy továbblépjenek a csak szántóföldben és igásállatban megfogható gazdasági alapról, s egyéb jövedelmeket is összeírjanak. Május 7-én Jáklin Balázs kancellár biztosította a nádort, hogy a király a minapi konferencián létrejött megállapodásokkal egyetért. 178 Ezek után a nádor, amint azt a beérkező megyei válaszokból megállapíthatjuk, május 20-án ebben az ügyben leiratot intézett a megyékhez. 179 Közben azonban kételyei támadtak, nem lenne-e szükséges mégis a káptalani küldötteknek részvétele, amit május 21-én Jáklin kancellár határozottan visszautasított: a káptalaniak nem alkalmasak annak meghatározására, mi tesz ki egy portát, legfeljebb bizonyságtételre küldhetnek ki őket. De így egy év alatt sem lenne kész az összeírás, amire pedig a téli kvártélyok kezdete előtt szükség van. Különben is a konferencián abban állapodtak meg, hogy a megyék végzik az összeírást, különös lenne, ha a király előtt saját egymás között létrejött végzéseikben sem mutatkoznának állhatatosnak. Ha a nádor nem bízik meg a megyében, rendeljen ki ellenőröket a szomszéd megyékből, ámde ezzel a kérdéssel nem kell már a királyt „újonan búsítani". 180 A rendelkezésünkre álló néhány megyei válaszból látható, hogy az ország nem várta bizakodó hangulatban az új összeírást. Abaúj megye a megkapott királyi parancs és nádori leirat alapján nem bízott abban, hogy az így készült összeírás majd igazságos felosztást eredményez. Egyes megyékben az egész telekhez 25-30 köblös szántóföldek tartoznak, másutt csak 10-12 köblösök. „És ha olyan 30 köblös sessión ülő marhás ember négy számláltatik egy portában, és ilyen 10 köblös is csakugyan négy tesz egy portát, ugy mikint jönne ki az igaz proportio?" Hasonló nehézségek mutatkoznak a szőlők s egyéb tartozékok tekintetében is. Olyan összeírást kérnek, amelynek alapján a Dunántúl és Dunán innen, a Tiszántúl és Tiszán innen egyenlő arányban osztható szét az adó. 181 Bars megye nyilvánvalóan a magas adótól félt, s ezért hivatkozott az 1609: 62. törvénycikkre, amely szerint akkor egy portára két-három forintot vetettek ki. 182 Más megyék, így pl. Árva megye, amely helyzetjelentésében adóképtelenségét bizonyította, már eleve tiltakoztak nagyobb terhek kivetése ellen. 183 A nádor mint főispán saját megyéjétől, Pest megyétől kimutatást kért az ott levő városok helyzetéről és a taxás nemesek falvairól. 184 A felső-magyarországi 13 vármegye, amely december 13-án Kassán tanácskozott, a túlhaladott 1647. évi portaszám helyett új összeírást kívánt. 185 Az 1695/1696. évi adó felosztása a nádor házában Bécsben készült. Széchényi György esztergomi érsek már nem élt. 186 A nádor fontos tanácskozásokat folytatott az új esztergomi érsekkel, Kollonics Lipóttal, de arról nem tesz említést, hogy a „distributio" elkészítésekor jelen volt-e. A nádort az október 17-i királyi parancs rendelte haladéktalanul Bécsbe az ország katonai és adóügyeinek rendezése érdekében tartandó megbeszélésekre — mégpedig nemcsak mint az ország nádorát, hanem mint a magyarországi ügyek kiváló szakértőjét. 187 A nádor élt is az alkalommal, és október végén készült felterjesztésében összefoglaló képet adott az adóhelyzetről és a rendek elgondolása szerinti ezzel kapcsolatos teendőkről. 188
