Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
Ez után következett a porciószétosztó budai gyűlés, ahova királyi parancs értelmében a rendeknek minden országrészből a leginkább megfelelő képviselőt kellett elküldeniük. 172 A király kívánsága az volt, hogy ezt a felosztást október 28-ig fejezzék be. Ezt a felosztást úgy, mint az előző évben, a magyarországi hét hadbiztosi kerület szerint el is készítették. 173 Munkájukba bepillantást enged Mosón megyének a nádorhoz intézett 1694. november 29-i levele. Eszerint a 2 millió forint adóból a megyére 33 922 forint jutott, s ennek arányában a budai gyűlésen 1484 porciót állapítottak meg számukra. De ezenkívül a megyében, melyet ebben az évben sűrűn sújtottak természeti csapások, később még dán és egyéb seregeket is el akartak helyezni. 174 A nádori és főhadbiztossági adó-, illetve porciófelosztó gyűlésen megállapított terhek mellett újabbak és továbbiak kivetése nem tartozott a ritkaságok közé. Más téren is jelentkezett zavar, abban ugyanis, hogy a főhadbiztosság jelentése szerint a 2 millió forintnak tényleges (tehát nemcsak táblázatos) felosztása még december elején sem történt meg. A király ennek haladéktalan elvégzésére 1694. december 3-án szólította fel a nádort. Nyilvánvaló, hogy elsősorban az alsó- és felső-magyarországi rendek nem tudtak megegyezni a felosztás kérdésében. Most már nemcsak a katonai hatóságok elleni védekezés, hanem az egymás közötti belső felosztás elfogadható megoldása érdekében is meg kellett kísérelniük egy új országos portaösszeírást. Az ezzel kapcsolatos összeír ói utasítás egy része 1694-ben el is készült. 175 1695 folyamán az új összeírás ugyan nem készült el, amint tervezték a november l-jével kezdődő téli szállások időszaka előtt, de jelentős előrehaladás történt ezen a téren. A magyar kancellária már január 6-i kelettel megkapta azt a királyi parancsot, hogy a magyarországi összeírás minél előbb elkészüljön. 176 A király újabb, május 2-i parancsából tudjuk, hogy az összeírás ügyét megvitatták a nádor jelenlétében a titkos tanácsban is, ahol a magyar kancellária terjesztette elő a rendek ebbéli kívánságát. Ez után a tanácskozás után a király elhatározta, hogy az összeírást az ország valamennyi megyéjében elkészítik, hogy ez szolgáljon alapul a katonai porciók és egyéb adóterhek arányos felosztásához. Ami pedig az összeírás elkészítésének módját illeti, ennek megtárgyalására a nádor és a kancellária konferenciát tartott Bécsben, ahol egyéb főurak is megjelentek, s megállapodásukról a királynak jelentést tettek. Ekkor a király úgy határozott, hogy az összeírást a megyék és a földesurak végezzék el az 1474: 4., 1635: 8., 1647: 36. és 1537: 7. törvénycikkek alapján. Országgyűlést ugyanis az ország jelenlegi helyzetében nem tarthatnak, az idő pedig sürget. Azzal, ha az összeírás elkészítésében nem vesznek részt káptalani és királyi emberek, valamint a főhadbiztosság képviselői, költséget takaríthatnak meg. A fenti törvényekben található alapelvek alapján készítsenek összeírást a portákról, illetve az egész-, fél- és negyedtelkekről, a zsellérekről,
