Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

Ráchegy — Túróság 1 Ft, a keresztúttól 1 Ft 15 d. A következő évben az éjjeli kocsizások díját emelték, mert drágább lett a zab és a lótartás.

157 Kirovits 1834-ben újabb három évi engedélyt és kizárólagos jogot kapott, „tekintettel a közönség részére tett hasznos fáradozásaira". Kocsijait, a szokásos taksa ellenében, a város is használta. A fiáker kocsikat, adózás szempontjából, az V. osztályba sorolták.

158 A tanács 1834-ben rendezte a fiáker kocsik díjait. E szerint a Belvárosból valamelyik külvárosba, a sorompókon belüli vitel vagy hozás (várakozás nélkül) 45 kr-ba; a sorompón kívül (pl. a Sóstóhoz, a pestis pincékhez, a téglaégetőkhöz, a lövöldöző házhoz stb.) 1 Ft-ba; a határban levő földekre, rétekre, valamint minden óra 1 Ft-ba; este a teátrumba, a bálokba vitel vagy hozás 1 Ft-ba, a temetőkhöz való vitel-hozás 1 Ft 30 kr-ba, a szőlőkbe vitel 1 Ft 15 kr-ba került. A több órás kocsikázás díját a felek határozták meg.

159 1836-ban kapott letelepedési engedélyt egy másik bérkocsis, a csehországi születésű Mrazek József, aki özv. Veidl Istvánné szekereit és lovait vette meg és Pestre kezdett fuvarozni. 1840-től (20. tc.) kezdve a város a fuvarosok számára könyvecskéket nyomtatott és adott ki. A városban dobszóval hirdették ki a pesti kereskedők nyilatkozatát: áruikat csak olyan fuvarosokkal szállíttatják, akik az illetékes hatóságtól megkapták az előírt könyvecskéket.

160 1847-ben Kirovits Sándor kérésére a tanács emelte a bérkocsik díját. Egy órai kocsikázásért 30 ezüst kr-t, temetésnél 48 kr-t, a szőlőhegy közelebbi felébe való vitelért (a Pribék szőlőig) 36 kr-t, azon túl 42 kr-t kellett fizetni.

161 1847-ben Büttel Károly fuvaros már pénzes leveleket is szállított Erre a helytartótanács is felfigyelt és jelentést kért. A tanács megvédte Büttelt: „Miután itt pénzszállító postakocsi nem jár, ezért a pénzküldeményeket és a nagyobb nyalábú leveleket, amelyeket a posta nem fogad el, Büttel elvállalja, de a rendes levélszállításba nem avatkozik. A honi törvények által biztosított személyes szabadsággal egyenesen ellenkezne a kocsiját átkutatni."

162 1848 áprilisában jött a helytartótanács leirata: a Bécsbe utazó társasági kocsikat számmal kell ellátni és az indulás helyét feltüntetni rajtuk. Ennek végrehajtása a kapitányi hivatal feladata volt.

163 157 Prot. sess. 1832. jún. 12. No 1157.; No 1194.; 1833. jan. 2. No 22. 158 Prot. sess. 1834. jan. 3. No 18.; jan. 17. No 105.; jún. 2. No 1118. 159 Prot. sess. 1834. jún. 6. No 1157. 160 Prot. sess. 1836. szept. 26. No 1956.; 1840. szept. 11. No 1938.; 1844. jan. 29. No 315. 161 Prot. sess. 1847. máj. 31 No 2124. 162 Prot. sess. 1847. júl. 5. No 2871. 163 Prot. sess. 1848. ápr. 14. No 1210.