Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
kiskaput vágtak, ahol a gyalogosok 9 óra után is kimehettek. 1736-ban a bécsi kamara Fehérvárt még mindig a „Festung"-ok között tartotta nyilván. 3 A későbbi években a falak fenntartása a városnak már inkább terhet jelentett. Az 1760-as évektől kezdve állandó a panasz a költségek miatt. „Az adózó nép, mely a beszállásolást is elszenvedi, nem tudja ezt a terhet magára vállalni" — írta a tanács. 1769-ben a falak annyira romos állapotban voltak, hogy a város — a kőművesek felmérése alapján — a magyar kamarához fordult, hogy „a falak javításának terhét vegye magára". Erre azonban nem került sor; ezért a város sérelmei között a XVIII. század végén is felbukkan a falak tatarozása. Ekkor már a sok új teherre — elemi iskola felállítása, a professzorok fizetése, a census regius, a parochusok fizetése stb. — hivatkoztak. 4 Katonai épületnek számított a Főtéren levő, börtön célját szolgáló jégverem, amely 1704-től kezdve többször szerepel a jegyzőkönyvekben. 1753-ban merült fel a „török jégverem" lebontása, mivel egyrészt a piactól vette el a helyet, másrészt a Szentháromság szobrot akarták ott felállítani. A lebontás ellen tiltakozott a katonai parancsnok, de a kamara is sokallta a költségeket. 1777-ben már „a jégverem helyén levő térről" olvashatunk. A tanács a kamarást bízta meg, hogy a város részére új jégvermet csináltasson. 5 A katonai őrházak, különösen a Főtéren álló főőrségház karbantartása 1711 után leit a város feladata. Ebben az évben a magyar kamara leiratban hívta fel erre a városok, köztük Fehérvár figyelmét. Ez nemcsak a falak tatarozását, hanem zászlók, fegyverek stb. beszerzését is jelentette (pl. 1727-ben). 1735-ben a város a bástyán épített két őrházhoz téglát adott. Az 1720—1730-as években a város a kapuknál épített őrszobákat. 6 A Belváros közepén levő főőrségház egyre inkább útjában volt a városnak. 1787ben a tanács az alispánhoz fordult, aki támogatta az őrségház eltávolítását. A tanács megállapította, hogy „a Tér valóban nagyon szűk, egy nagyobb hetipiac alkalmával is már kicsi. Nemcsak a helybeliek, hanem az idegen kereskedők is kárát látják ennek. A sok kocsi is növeli a helyszűkét és veszélyt. Ezt mind megszüntetné a főőrségház elbontása. A házban a katonaság raktári tárgyakat tárol, amit egy raktárházban is el lehetne helyezni. A városi kaszárnya mellett tervezik ilyen raktárház építését". A lebontás költségeire Zichy grófnő és Igaly Ferenc 500 Ft-ot ajánlott fel. 7 3 Prot. sess. 1705. jan. 4.; 1735. dec. 2. HKA Hoffinanz Ungarn. 699. 1736. jún. 27. Fitz. 1966. 37.; Esztergom, Sziget és Komárom erődítményeit 1723-ban tatarozták. (HKA Hoffinanz Ungarn. 562. 1723. júl. 23.). 4 Prot. sess. 1768. okt. 21.; 1781. dec. 28.; Corr. buch 1768. nov. 23.; 1769. febr. 13.; 1782. jan. 28. 5 Prot. sess. 1704. nov. 6.; 1753. jún. 14. 1777. dec. 5.; Corr. buch 1753. ápr—jún. 30.; 1828-ban jön újból elő a Belvárosban, a főőrállás melletti, náddal fedett jégverem, amelyet tűzveszélyesnek tartottak, mivel a katonák a környékén dohányoztak (Prot. sess. 1828. febr. 4. No 243.). 6 OL A 10. Kanc. Insinuata camerae aulicae. 1711. No 10. Bécs 1711. márc. 13.; Prot. sess. 1726. szept. 20.; okt. 11.; 1727. aug. 29.; 1731. jún. 15.; 1735. aug. 1. 7 Prot. sess. 1787. júl. 23. No 753.; dec. 22. No 1302.
