Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

1807-ben a Palotavárosban akart új őrházat építeni („éjjeli őrállomás céljára") a katonaság, de a város ezt nem támogatta, mivel „van őrház a posta és a polgári kaszárnya előtt is". A következő évben a főélelmezési praefectus a Budai-kapu hídjánál levő őrházat lebontatta, és az ott elhelyezett felszerelési tárgyakat a kincstári raktárba telepítette át. 1819-ben a városban még mindig két katonai őrház volt. A következő évben a város az egyiket el akarta adni, de „mivel a katonaság visszatérését lehet várni", inkább kijavítatta. 1827-ben a katonai fő-őrállóház a keleti csatornához vezető árok mellett volt.

8 A katonai fenntartási feladatok közé tartozott a parancsnoki, tiszti és egyéb szállások tatarozása, új raktárház építése (1788-tól), istálló, tűzifaraktár stb. felállítása. A fenntartási költségek különösen háborús időkben, illetve azok után jelentkeztek nagyobb mértékben, amikor a katonaság által okozott károkat is helyre kellett állítani.

9 A kaszárnya — és a Pázmándi Sámuel táblabíró háza—melletti rondella az 1780as években már romos állapotban volt. Előbb a város úgy tervezte, hogy minden lakos a telke végében levő falat maga tatarozza. Ennek fejében meg is engedték, hogy a lakosok a házaikat a bástya faláig terjesszék ki. 1794-től a város már a lebontás mellett volt. A dolog azonban 1821-ig húzódott: ekkor bízták meg a polgármestert, hogy „a bástyafalat hányassa el". A köveit ölenként 10 Ft-ért árusították ki. Egy őrtorony — a kaszárnya mellett — azonban megmaradt.

10 1809-ben, amikor József nádor a városba jött megszemlélni a polgári felkelő sereget, a Budai-kaput szűknek találták. A város a bástyán belül álló két házat kisajátította és elhordatta, majd a bástyát lebontották.

11 Városi középületek A katonai épületeken kívül a városiak fenntartása jelentette a legtöbb gondot és kiadást a városi önkormányzatnak. Az első ilyen adatunk 1718-ból való, amikor a városháza ablakaiért Dechat Mihály lakatosmester darabonként 6 Ft-ot kapott. Ugyanebben az évben a városházi kályhák lábaiért egy kőfaragó legénynek 20 Ftot fizettek. 1733-ban a kamarási hivatal 300 Ft-ot adott ki a városháza, a kaszárnyák és a tisztek házának fenntartására.

12 Az 1760-as években építették, illetve tatarozták a sörfőzőházat, a börtönt és a városházát, amely — a hozzá csatlakozó Zichy-palotával — a város képét 8 Prot. sess. 1807. nov. 9. No 1308.; 1808. jún. 3. No 730.; 1819. okt. 16. gazdasági ülés.; 1820. szept. 9. No 1592.; 1827. márc. 24. No 557. 9 Prot. sess. 1727. júl. 16.; 1787. júl. 23. No 757.; 1788. febr. 18. No 254.; 1789. aug. 14. No 1060.; 1807. jún. 5. No 767.; 1812. szept. 21. No 1217. 10 Prot. sess. 1786. nov. 27. No 410.; 1788. ápr. 18. No 640.; 1794. jún. 2. No 746.; 1799. ápr. 26. No 537.; 1821. febr. 7. No 213.; nov. 17. No 1862.; 1826. nov. 17. No 1711. 11 Károly 1898. II. 53—54. 12 Prot. sess. 1718. jan. 18.; júl. 1.; Actapol. etjur. 1733. nov. 27. No 60.; Fitz 1966. 36.; Kállay 1972. 95. köv.