Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
javára 60 Ft gyűlt össze a városban. 1792-től az egyik tanácsos volt a gyűjtési biztos. 38 1808-ban a Kereskedő Társulat 200 Ft-ot adott a nagybecskereki tüzkárosult kereskedőknek. Ugyanebben az évben 246 Ft gyűlt össze Sopron és Paks károsultjai részére. 39 Felsőbb engedély nélkül azonban a tanács nem kezdeményezett gyűjtést. 1817ben Körmend mezőváros közvetlenül írt át a tanácshoz „felebaráti segítségért". A válasz: „Ezt a város felsőbb engedély nélkül nem teheti; ha a helytartótanács elrendeli, gyűjteni fognak." Nem zárkóztak viszont el az egri minoriták leégett klastromára való gyűjtés elől, mert küldöttjük a helytartótanács engedélyét mutatta fel. A tanács egy fertálymestert adott mellé, aki házról házra járt vele. 40 Az 1820-as évektől kezdve a tanács, nem várva semmiféle felszólítást, folyamatosan gyűjtött a károsultak részére. A befolyt pénzről a főjegyző jelentett a magisztrátusnak, az pedig tovább a helytartótanácsnak. így a város mindig tudott fizetni más helységek károsultjainak. A város szegényei számára gyűjtött pénzekből azonban sohasem adtak a tűzkárosultaknak. 41 Tűzesetek A rossz körülmények — a szabályok be nem tartása — miatt szinte felsorolhatatlan a fehérvári tűzesetek száma. Alig volt olyan év, amikor ne lett volna kisebb-nagyobb tűz a városban. Az első ilyen jegyzőkönyvi bejegyzés az 1702. évi rácvárosi tűzről szól, ezt követi az 1733. májusi palotavárosi, majd az 1735. májusi palota városi tűz, amelynek 23 polgári ház esett áldozatul. A keletkezett tüzet a dühöngő szél terjesztette tovább. 42 1773-ban volt újból nagyobb tüz a városban. Sok állat és termény égett benn a házakban. 1780 januárjában a Palotavárosban ütött ki tűz; 1786-ban gyújtogatás történt. 1792-ben a sörfőzőházban keletkezett tűz, amelyet a városi kapitány vizsgált ki. 1793 februárjában és májusában sújtotta tűz a várost. 1796-ban a kaszárnyában volt tűz, „de Isten segítségével eloltották". Ezt is a kapitány vizsgálta ki. A következő évben a Malom utcában pusztított a tűz. 43 A csatornázás megindulása után egyre gyakoribb volt, hogy a Vizesrétekből lett Szárazréteket a tulajdonosokba nagyobb termés érdekében, felgyújtották. A tanács 38 Corr. buch 1781. jan. 15.; 1785. jan. 7.; Prot. sess. 1792. aug. 10. No 1110. 39 Prot. sess. 1808. márc. 14. No 344.; nov. 25. No 1602.; 1810-ben a tanács arra biztatta a kőművesés ácslegényeket, hogy menjenek Budára, a szeptember 5-i tűzvészben leégett házak újáépítésére. (Prot. sess. 1810. szept. 17. No 1436.) *° Prot. sess. 1817. jan. 3. No 3.; 1829. márc. 26. No 489. 41 Prot. sess. 1829. ápr. 24. No 628.; 1830. jún. 18. No 1012.; 1837. ápr. 17. No 811. 42 Prot. sess. 1702. ápr. 1.; 1733. márc. 11.; 1735. máj. 6.; Corr. buch 1735. máj. 7. 43 Corr. buch 1773. jan. 4.; 1774. jan, 2.; Prot. sess. 1780. jan. 24.; 1780. jan. 24.; 1786. febr. 10. No 405.; 1787. júl. 23. No 750.; 1792. máj. 11. No663.; 1793. máj. 21. No 727.;jún. 21. No 873.; 1976. okt. 17. No 1372.; 1797. ár. 21. No 504.
