Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

ezt szigorúan tiltotta, mert a szomszédos házakat veszélyeztette. Ebből 1822-ben csaknem nagyobb baj támadt. A felgyújtott Sárrét felől ugyanis a szél a tüzet a város felé hajtotta. A városi hajdúk minden arrafelé eső utcában kihirdették, hogy a lakosok tartsák készen a vízzel teli edényeket. 1827-ben támadt hasonló veszedelem a Tobakos csatorna bozótosának a meggyújtásából. 1834-ben a Sárréten levő Dombos szigeten támadt tűz napokig égve a város felé terjedt.

44 1800 szeptemberében 17 ház égett le. A tűz során derült ki, hogy a víziszivattyúk nem elegendőek a Belváros tűzvédelmére. Novemberben a Palotavárosban ütött ki tűz, ami csak siettette újabb tűzvédelmi eszközök beszerzését.

45 1801 novemberében egy szalmakazal gyulladt meg és egy ház égett le. A céhek — arra hivatkozva, hogy nincsenek fáklyáik — nem jelentek meg a helyszínen. 1805ben újabb tűzről olvashatunk a jegyzőkönyvben. 1808-ban a kamara tájékoztatást kért 20—30—50 évre visszamenőleg a városi tűzkárokról (épületek, ingóságok, kárérték), hogy a tűzkárosult városok biztosítására létesítendő alap tervét elkészítse.

46 1810 szeptemberében egy kádármester vigyázatlansága miatt támadt tűz. A tanács a kádármestereknek a legsúlyosabb büntetés terhe mellett tiltotta meg, hogy a hordókészítéshez szükséges kemencéiket az udvaron állítsák fel.

47 1813 májusában a kapitány a Budai-külvárosban kitört tűzről jelentett a tanácsnak. A jelentést a város a helytartótanácshoz terjesztette fel. Júliusban a téglaégető színben ütött ki tűz. A kapitány azt állapította meg, hogy „a számtalan puskázás okozhat tűzveszélyt". Ezért a tanács a házak között és. a szőlőhegyen 1817-ben betiltotta a lövöldözést.

48 1820 augusztusában a sörháznál volt tűz. A sörfőzőlegény figyelmetlenségéből az árpaszárítóban tört ki, a legény — nem várva meg a felelősségrevonást — megszökött. A bérlőt, aki „fösvénységből nem fogadott a szárításhoz elég cselédet", arra kötelezték, hogy a tűzhöz elsőként érkezőnek ő fizesse meg a 30 Ft jutalmat. 1822 októberében az égett városon újból tűz volt.

49 1828 áprilisában a szőlőhegyen volt tűz; okát a főhegymester nem tudta kideríteni. 1828 júniusában és 1829 novemberében egy-egy ház égett le.

50 1832-ben „tűzvészről" beszél a forrás, amelyből a tanács különböző következtetéseket vont le (pl. hogy kevés a fecskendő).

51 1835 februárjában a püspöki rezidencián volt tűz. Az oltásban szorgoskodó hat városi katona jutalmat kapott. 1837-ben leégett a katonai nevelőház; a tűz a 44 Prot. sess. 1790. máj. 3. No482.; 1822. szept. 9. No 1419.; 1827. okt. 13. No 1718.; 1834.jún. 22. No 1197. 45 Prot. sess. 1800. szept. 11. No 1041.; nov. 20. No 1387. 46 Prot. sess. 1801. nov. 13. No 1458.; 1805. szept. 13. No 1226.; 1808. júl. 1. No 884. 47 Prot. sess. 1810. szept. 7. No 1375. 48 Prot. sess. 1813. máj. 14. No 514.; júl. 30. No 846.; 1817. dec. 1. No 1787. 49 Prot. sess. 1820. aug. 28. No 1489.; 1822. okt. 25. No 1634. 50 Prot. sess. 1828. ápr. 28. No 754.; jún. 27. No 1123.; 1829. nov. 27. No 1824. 51 Prot. sess. 1832. aug. 11. No 1659. 6* 83