Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
1802-ben kapott először a város más helyekről, a károsultak javára rendezett gyűjtésből származó pénzsegélyt. Ebben az évben Temesvárról érkezett 50 Ft. 1805ben a helytartótanács értesítette a magisztrátust, hogy a budai alapítványi főpénztárban 142 Ft-ot vehet fel erre a célra. 1821-ben Jankovics József másodalispán 10 Ft-ot adott át a városnak a károsultak számára. 1835-ben újabb segélyt vettek fel a budai közalapítványi főpénztárban. 1843-ban a szószóló a pesti fősóhivatalban 20000 Pft-ot vett fel az „égettek" számára. 30 A károsultakat a város a legkülönbözőbb kedvezményekkel támogatta. Ilyen volt pl. hogy a károsult kéregethetett, marháit a város majorjába hajthatta és tarthatta, azokat éjjel is a legelőn tarthatta; vagy nem polgárról lévén szó, a saját borát kimérhette. 31 1843-ban Ybl Miklós választópolgár ment Veszprémbe, hogy a tűzkár miatt 116 400 ezüst Ft kölcsönt vegyen fel. A tanács a pénzt a házipénztárba vételezte be, majd kamatra adta ki a károsultaknak. 32 Az 1843. évi tűzvész károsultjai javára Kossuth Lajos, a Pesti Hírlap szerkesztője 1115 Ft 14 kr-t adott a városi küldöttségnek. Kossuth megígérte, hogy az adakozók névjegyzékének az ingyenes kinyomtatásával támogatja a gyűjtést (a városnak csak a papírt kellett megfizetnie). 33 De bekapcsolódott a gyűjtésbe a bécsi Theater Zeitung szerkesztősége is. 3 * A helytartótanács 1771-ben próbálkozott a városok saját erejére támaszkodó tűzipénztárak felállításával segélyezni a károsultakat, de nem sok eredménnyel. A tanács 1798-ban azt jelentette, hogy a tűzipénztár (incendiaria) nincs a városban. 35 1843-ban a választópolgárság javasolta a városi épületek biztosítását. A polgármester és három tisztségviselő polgár nézett utána a költségeknek. Az épületeket jegyzékbe vették és aszerint biztosították. 1847-ben a biztosítási díj 167 ezüst Ft 49 kr volt. 36 Fehérvár lakói — ha anyagi helyzetük megengedte — támogatták más helységek tűzkárosultjait is. 1741-ben két olaszországi Ágoston rendi szerzetesnek 2 Ft 50 d-t adott a tanács teljesen leégett templomuk felépítésére. 1776-ban Kismarton tűzkárt szenvedett lakóinak nyújtott 88 Ft-os keresztényi segítséget a város. A gyűjtés útján összeszedett pénzt a levéltárban tárolták. 37 1781-ben Bazin és Breznóbánya károsult polgárai javára 97 Ft-ot küldött a város a helytartótanácsnak, „titulo charitativi subsidii". 1785-ben Kapronca és Bazin 30 Prot. sess. 1802. máj. 10. No 787.; 1805. szept. 13. No 1226.; 1821. dec. 11. No 1953.; 1835. febr. 23. No 386.; Prot. jud. 1843. nov. 24. No 2958. 31 Prot. sess. 1828. jún. 27. No 1123.; 1829. nov. 27. No 1824.; 1843. szept. 5. No 3023.; 1844. jan. 22. No 250. 32 Prot. sess. 1843. szept. 11. No 3129.; 1846. nov. 23. No 4245. 33 Prot. sess. 1843. nov. 10. No 4012.; 1844. febr. 5. No 408. 34 Prot. sess. 1847. júl 7. No 2942. 35 Prot. sess. 1798. febr. 9. No 202.; Somkuti 1979. 19. 36 Prot. sess. 1843. febr. 6. No 605.; 1847. febr. 5. No 476.; ápr. 12. No 1466. 37 Prot. sess. 1741. jún. 12.; 1780. okt. 20.; Corr. buch 1776. dec. 20. 6 Kállay István 81
