Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
1820 telén a város béresei naponta betörték a kanálisok jegét, hogy tüz esetén lehessen használni. A csatornák vízfolyását is kitisztították és „a többször megtiltott mosópadokat kihányták, mert sokaságuk miatt fennakad a víz". A következő évben megtiltották a fertálymestereknek, hogy a lajtokat, kádakat, lajtorjákat kölcsönadják. 24 1829-ben a városi tüzoltóeszközöket a hadnagy gondossága és számadása alá adták. A következő évben a polgármester és a szószóló, több választópolgár jelenlétében és javaslatára, öt — könnyen használható — kézifecskendőt vásárolt. A fecskendőket a hadnagy a külvárosi fertálymestereknek osztotta ki gondviselésre. 1832-ben két darab nyolcakós fecskendőt csináltatott a város. 1837-ben olyan fecskendőt akartak venni, amely a belvárosi magasabb házak és templomok tetejét is elérte (ez nyolc akó térfogattal, 20 ölnyi magasságot jelentett). Egy fecskendőt kipróbáltak, amely a barátok temploma tetejének alsó széléig nyomta fel a vizet. A nagynyomású fecskendőt Bécsben akarták megvenni. 25 Tűzkárosultak segítsége Először 1702-ben olvashatunk róla, amikor a tanács a rácvárosi tűzkárt szenvedett polgárok porcióját elengedte. Az 1733. márciusi tüz károsultjai gabonát és más élelmiszert, az építkezéshez két tutaj fát kaptak. Az 1735. és 1737. évi tűzesetek károsultjai adóelengedésben részesültek. 26 1756-ban egy károsult 12 darab tutajfát és 1000 darab zsindelyt, 1780-ban egy másik lakos 1000 tégla alamizsnát kapott. Az 1773. évi tűzkárosultak adóját három évre elengedték. A városi kapus ezenfelül gabonát is kapott. 27 1793-ban történt meg először, hogy a város a helytartótanácstól a kárt szenvedettek megsegítésére országos gyűjtést kért. A városban rendezett gyűjtés során 138 Ft jött be. A károsultak között látjuk Hiemer Imre özvegyét, akinek a tanács a hadiadóját engedte el. 1794-ben a tanács a tűzkárt szenvedettek javára az adófizetőkre forintonként 1 kr-t vetett ki. 28 1800-ban a város a 11 tűzkárosultat felmentette a tizedfizetés alól. Házak felépítéséhez a szőlőhegyi kőbányából kaptak követ. A tűzvész miatt nagy „téglaínség" keletkezett a városban, ezért a tanács a tűzkárosultak számára égetett tégla után magasabb bért fizetett. 29 24 Prot. sess. 1820. jan. 15. No 137.; aug. 12. No 1428.; 1821. dec. 15. No 2032.; Később ezt úgy oldották meg, hogy a tűzilétra-kölcsönzésért napi 3 kr díjat szedtek. (Prot. sess. 1832. nov. 9. No 2163.) 25 Prot. sess. 1829. júl. 10. No 1082.; 1830. jan. 9. No 85.; 1832. aug. 11. No 1659.; 1837. jan. 14. No 109. 26 Prot. sess. 1702. ápr. 1.; 1733. márc. 17.; ápr. 10.; 1734. okt. 29.; 1735. júl. 21.; 1737. máj. 10.; A porció elengedésére a kivetés során volt a városnak lehetősége, mert a haiadót egy összegben fizette be, nem az adózók szerinti bontásban. így az egyik helyen elengedett adót valahol másnál beszedhette. 27 Prot. sess. 1756. okt. 19.; 1773. jan. 4.; 1774. aug. 26. 28 Prot. sess. 1793. máj. 21. No 727.; jún. 21. No 873.; 1794. ápr. 12. No 527.; jún. 16. No 803. 29 Prot. sess. 1800. szept. 19. No 1090.; dec. 19. No 1543.; 1801. ápr. 10. No 467.
