Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

1825-ben az országgyűlési követeket bízták meg, hogy vásároljanak a városnak fonthoz való mértékeket (1 db 10 fontos, 2 db 5,2 db 2 és 1 db egy fontos mértéket) „és a legelső alkalommal küldjék haza".

124 1831 -ben a városnak a nagyobb terhek mérésére egy nagy mázsára volt szüksége. Ezt a polgármester és a szószóló Pesten szerezte be, „amikor úgyis mentek kaszárnya-ágynemű vásárlása végett". Az új, nagy mázsán az árukat mázsánként 2 kr-ért mérték. A pénzt a kapitányi hivatal szedte be és adta át a kamarási hivatalnak.

125 Pénzek A fentebb említett 1723. évi bécsi kamarai leirat kívánsága, „a magyar pénz egységes bevezetéséről, hogy ne legyen kétféle forint (ami különben is csak pecunia imaginaria)", csak jámbor óhaj maradt. A XVIII. századra a pénzrendszer zűrzavara a jellemző. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy 1770-ben rubel is forgalomban volt az országban.

126 1775-ben a város azt jelentette a helytartótanácsnak, hogy a magyar (vulgo kurta vagy vonyós) forintot nem használják, hanem régi idők óta a rajnai forint van forgalomban (ami 100 dénár). „így a magyar forinttal kapcsolatos devalváció a várost nem érinti."

127 1780-ban a városban arany-ezüst pénz nem volt forgalomban, legfeljebb a közpénztárakban volt található. Rézpénz viszont forgalomban volt. 1786-ban hirdették ki a helytartótanács rendeletét a forgalomban levő hamis velencei dukátokról.

128 1787-től a bankócédulákat, amelyeket eddig csak a bankócédula pénztáraknál lehetett beváltani, minden só- és harmincadhivatalban beváltották. 1788-ban trombitával hirdették ki a városban, hogy egy tallér három korona, egy korona 2 Ft 14 kr, egy Gulden 1 Ft 7 kr. „így veszi el az összes királyi pénztár és a magánfelek is." A körmöci és tizenhetes dukátok 1788 után is forgalomban maradtak, „azonban a számlák kifizetésénél ezeket kell kiadni".

129 1789-ben megyei leirat hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a bankócédulák csak akkor valódiak, „ha mindkét címerlenyomat jól látható, a felső részen a belenyomott számnak és betűnek jól olvashatónak kell lenniök". A zűrzavart mutatja, hogy amikor 1790-ben a vásárfelügyelő a tanácshoz fordult, hogy a vásárban forgalomban levő félkrajcárosok érvényben vannak-e, a magisztrátus a 124 Prot. sess. 1825. dec. 27. No 1980. 125 Prot. sess. 1831. máj. 16. No 1001.; júl. 1. No 1276. 120 HKA Hoffinanz Ungarn. 559. 1723. ápr. 21.; Prot. sess. 1770. jan. 8. 127 Corr. buch 1775. máj. 29. 128 Corr. buch 1780.jan.17.; Prot. sess. 1786. febr. 24. No 472. 129 Prot. sess. 1787. márc. 2. No 171.; 1788. febr. 11. No 201.; dec. 19. No 1800.