Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

A pozsonyi mérő általános bevezetését a bécsi kamarának a magyar kamarához intézett 1723. április 21-i leirata szorgalmazta. Ez, a magyar Vectigalhoz állást foglalva, megállapította, hogy mázsán a magyar vagy az osztrák mázsát kell érteni és a pozsonyi mérőt nem kell kisebbíteni. „Jó lenne, mondja a leirat, minden harmincadhivatalt azonos súlyokkal ellátni. Ezeket minden évben hitelesíteni kell, mint a sóhivatalokban." Jónak tartotta a leirat az öl hosszának meghatározását és a vödör egységesítését.

109 A pozsonyi mérő bevezetése országosan sok gondot jelentett, hiszen 1737-ben a helytartótanácsi leirat még mindig csak „felhívja rá a figyelmet". Szepes megye 1747-ben—arra hivatkozva, hogy az 1625:40. és az 1659:71. tc. szerint a mértékek meghatározása a vármegye feladata — megismétli az 1715:63. tc.-et, hogy a pozsonyi mértékeket kell a szabad királyi városokban is használni.

110 1745-ben a fehérvári tanács elrendelte, hogy „a fazekasok a félkorsókat — büntetés terhe mellett — a törvényes mérték szerint csinálják".

111 1770-ben a magisztrátus jelentette a helytartótanácsnak, hogy a városban „már régi idők óta száraz és folyékony dolgok mérésére a pozsonyi mérőt használják". Az 1771. évi leiratra válaszolva, amely országosan a pozsonyi mérő használatát rendelte el, a tanács azt felelte, hogy a városban egy akó (urna) 64 icce és a sót fontban mérik.

112 1772-ben a csapók a pozsonyi singet használták; a fonalat a szövőszékükön 46 sing hosszúra vették. Egy (gabona-)keresztbe 17 kévét tettek, ami búzából, rozsból egy, árpából, zabból két mérőt jelentett.

113 A városi mértékeket Pozsonyban hitelesítették. 1789-ben egy polgár 19 Ft 56 kr útiköltséget kapott, amiért egy egész, egy fél, egy negyed és egy nyolcad mérőt hitelesítésre Pozsonyba vitt.

114 1789-ben — Bárándpuszta újbóli felmérésével kapcsolatban — a tanács kinyilvánította, hogy „egy hold — két mérő, ezt kell a számítás alapjául venni".

115 1793-ban a fehérvári boltokban fél, negyed, egy, két, három és négy fontot használtak. 1799-ben a gubacsot három féle mértékkel, köböllel; három urna tartalmú edénnyel és részben pozsonyi mérővel is mérték.

116 1798-ban rendelte el a helytartótanács, hogy a bádogosok által készített bormérő edények prototípusait a tanácsnak kell ellenőrizni és jellel ellátni. A hordók akózására akózófát használtak (ez 1805-ben eltűnt, a város az új akózóért 5, a kicsiért 30 kr-t fizetett).

117 109 HKA Hoffinanz Ungarn. 559. 1723. ápr. 21. 110 Acta pol. et jur. 1737. jún. 8. No 63.; Corp. stat. II/l. 475. Szepes m. 1747.; IV/2.820. Szentgyörgy 1770.; „A mértékek és mérők a pozsonyi szerint veendők." 111 Prot. sess. 1745. jún. 28. 112 Corr. buch 1770. máj. 12.; 1771. jan. 28.; Prot. sess. 1771. jan. 28. 113 Prot. sess. 1772. febr. 3.; Corr. buch 1772. aug. 17. 114 Prot. sess. 1789. febr. 27. No 194. 1,5 Prot. sess. 1789. aug. 31. No 1133. 116 OL E 210. Mise. 38. 1793. No 216.; Prot. sess. 1797. nov. 17. No 1395. 117 Prot. sess. 1798. júl. 20. No 858.; 1805. márc. 15. No 382.