Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
nyerges lovat adjanak, mert ezzel lehetővé teszik azok éjjeli kószálását. A szószóló nézte meg a nyerges lovakat; ezek forgalmát engedélyhez kötötték. 8 1822-ben a magisztrátus észrevette, hogy „a korcsolások és részegeskedések éjjel is kezdenek divatba jönni". A kapitányi hivatal ezért mindenkit, akit vásárkor este 8 óra után a bormérő sátorban talált, valamint az éjjeli korhelyeket, fogházba záratta. 1839-ben a kapitány jelentette, hogy a szőlőhegyen „számosan csoportosulnak, kárt okoznak, kicsaponganak". Ezért dobszóval hirdették ki, hogy tilos a szőlőhegyen a csoportosulás, a gyanús helyek látogatása. 9 Nem nagyon szerette a városi tanács a kutyákat. 1820-ban úgy intézkedett, hogy az utcán az embereket megtámadó kutyákat — különösen a mészárosokét, amelyek a vágóhidakon és környékén (még a Belvárosban is) a járást bizonytalanná tették — a kapitány lövesse agyon. 1846júliusában hirdették ki, hogy a „kutyáit mindenki otthon tartsa, a rendkívüli nagy meleg miatt". 10 1848 áprilisától a „csend állapotáról" a kapitányi hivatal a belügyminiszternek öt naponként jelentett. Az év szeptemberében a tanács „az utazókra könnyebb felügyelés végett" úgy határozott, hogy a sorompókat este 7-kor lehúzzák; mindegyikhez nemzetőröket állítanak (ebből a célból minden sorompónál sátrakat vertek). 11 • Cseléd- és szolgaügy A cseléd- és szolgaügyről városaink már a XVII. században intézkedtek. Kismarton 1601-ben kimondta, hogy „ha valaki szolgát vagy munkást fellázít, engedetlenségre, szökésre bír", 5 Ft-ot fizet vagy testi büntetésben részesül. Kassán minden kiszolgált cseléd testimoniálist kapott; aki ilyet nem tudott felmutatni, azt csavargónak tekintették. Ennek ellenére időnként sok kóborló cseléd jött össze (mint pl. 1731-ben). Ezeknek újév után egy héten belül urat kellett keresniök, különben börtönbe kerültek, „és onnan keressék urukat". A cselédek szerződtetésének időpontja a XVIII. század végétől a korábbi Szent Györgyről újévre tevődött át. Egyes helyeken a cselédek fogadásakor a vármegyei limitatio szerinti bért és időt vették figyelembe. 12 Székesfehérvár város tanácsa 1695-ben még a Szent György-nap mellett volt. A cselédeknek még aznap munkába is kellett állniok, mert ha nem, tüstént a városházára vezették őket a börtönbe. A következő évben ugyan az újév mellett törtek lándzsát, de a Szent György-napi szokás egészen az 1730-as évekig megmaradt. Ekkor a tanács büntetés terhe mellett rendelte el az újévi szerződéskötést és munkába állást. 13 8 Prot. sess. 1820. nov. 4. No 1792. 9 Prot. sess. 1822. okt. 11. No 1558.; 1839. okt. 31. No 2100. 10 Prot. sess. 1820. máj. 5. No 842.; 1846. júl. 11. No 2593. 11 Prot. sess. 1848. ápr. 29. No 1355.; szept. 20. No 3312. 12 Corp. stat. II/2. 335,415. Kassa 1703, 1731.; IV/2.838, 842. Kecskemét 1800.; V/2.92. Kismarton 1601. 13 Prot. sess. 1695. ápr. 21.; Corp. stat. V/2. 337, 452. Székesfehérvár 1696, 1730.
