Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Ugyanebben az évben több egyenetlenség adódott abból, hogy a polgárőr századok helye a felálláskor nem volt pontosan meghatározva. Ezért a tanács úgy határozott, hogy a magyar öltözetű polgárok közül a felsővárosi század, a németöltözetüek közül pedig a zöld ruházatúak álljanak mindig a sereg jobbszárnyán.

239 Az 1816-tól egyre több lemondással találkozunk, úgyhogy 1817-re „a polgárőrség annyira eloszlott, hogy rendes szolgálatot sem lehet véghez vinni". A tanács az ügyet „más, alkalmasabb időre halasztotta".

240 Az újjászervezés személyi változással kezdődött, Andrássy Antal óbester lemondott. Búcsúként még jelentette, hogy a polgárok az elrongyolódott egyenruhák helyett nem akarnak újat csináltatni, ezért a szolgálatot sem tudják ellátni. A tanács a nádorhoz fordult: „A jelen terhes időkben szükséges-e az egyenruha?" Új polgárőr óbesterré Horváth János tanácsost választotta a magisztrátus. A választást ugyancsak a nádorhoz terjesztették fel, jóváhagyás céljából.

241 A nádor nem engedte el az egyenruhát. 1818. márciusi parancsa szerint a polgárőrség az addigi zöld helyett hamuszínű vagy kék egyenruhát hordhatott, mint a nemes gyalogos katonaság. „A polgárőrség további sorsáról az uralkodó fog dönteni."

242 Horváth János, „a polgárőrség vezére" a magisztrátusnál tett panaszt több polgárőr tiszt ellen, akik a Szent István-napi körmeneten nem jelentek meg, pedig „ezen nagy nemzeti ünnep a szolgálatot különösen megkívánta volna". Akik nem tudták a távollétet igazolni, a tanács négy órai áristomra ítélte. Rauch János tisztet külön is megintették, mert „felhevülve azt mondta: bolond az, aki uniformist csináltat magának".

243 1820-ban a polgárőrség három zászlóját a városi levéltárban helyezték el azzal az utasítással, „hogy ha netalán megromlanának, szellőztetni kell azokat". Ezzel az aktussal, a levéltárba helyezéssel, egy időre a polgárőrséget is ad acta tették.

244 Átmeneti felújítására 1831-ben, a koleralázadás évében került sor. Ekkor főstrázsamestert nevezett ki a tanács Rauch János szószóló személyében, „a polgárőrség főbb tisztjeinek a meghallgatása után". A város a polgárőröknek Budáról 500 fegyvert hozatott, 5166 konvenciós Ft-ért. A pénzt a budai kerületi pattantyús parancsnokság pénztárába kellett volna befizetni. 1831 novemberében azonban a tanács úgy döntött, hogy „mivel a fenyegető felső-magyarországi lázadás és az epemirigy veszélye megszűnt és a fegyverek igen drágák, ezzel a polgárokat nem lehet terhelni". Ezért megkeresték a nádort, hogy vegyék vissza a 239 Prot. sess. 1814. jún. 17. No 920. 240 Prot. sess. 1816. júl. 1. No 1096.; 1817. szept. 5. No 1353. 241 Prot. sess. 1818. febr. 16. No 182.; febr. 23. No 276. 242 Prot. sess. 1818. márc. 13. No 331. 243 Prot. sess. 1818. aug. 21. No 1120.; aug. 28. No 1137. 244 Prot. sess. 1820. júl. 10. No 1227.