Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

várostól az 500 puskát. A nádor azt felelte, hogy a legjobb lesz. ha kifizetik a fegyvereket. A város azonban ezt nem fogadta meg: 1832 augusztusában visszavitték Budára a fegyvertárba. Az átadáskor kapott nyugtát a levéltárba tették. Ugyanakkor tárgyalni kezdtek 300 puska megvételéről egy pesti fegyverkereskedővel, olcsóbb áron.

245 Ekkor újabb szünet következett egész 1840-ig, amikor a polgárok indítványozták a polgárőrség felállítását. A céhbiztosok közvéleménykutatást tartottak a céhtagok között, hogy „kik kívánnak polgári katonák lenni". A javaslatból három évvel később lett valóság. 1843-ban a tanács megvizsgálta a polgárőrségre vonatkozó 1831. évi jegyzőkönyvi bejegyzéseket. A nádor jóváhagyása is megérkezett, úgyhogy semmi akadálya sem volt a polgári katonaság felújításának, „ami a haza védelmi rendszerére nézve üdvös". Szükségesnek látták a magyar nyelvű „kormányzást", a szabályok, a szolgálati idő és fenntartás kérdéseinek a tisztázását. Haáder Pál főbíró, a polgárőrség korábbi ezredese ekkor mondott le. Utódja Nitzky János tanácsos lett.

246 1843 áprilisában már 16 fő jelentkezett a polgárőrségbe. Ők látták el egyenruhában a nagyhéten „az Isten koporsója körüli szolgálatot". „Mivel a polgárőrségre nemcsak a közrendre és -bátorságra nézve, hanem a nemzet erejének biztos növelésére is szüksége van", ezért minden újonnan felvett polgártól a polgártaksán felüli külön pénzt szedtek egyenruhára, ha maga nem akart beállni a polgárőrök közé.

247 1843 augusztusára már volt egy csapat, a fegyveres gyakorlatban eléggé járatos polgárőr. A városi tanács „mint főparancsnok" szemlélte meg; Farkas Ferenc nagyprépost mint tábori lelkész eskette fel őket.

248 Ebben az évben alkotta meg a tanács „az egyenruhás polgári katonák számára kimunkált szabályokat". Eszerint fő kötelességük a királyi trón, a haza, de leginkább a belcsend védelme, ami minden jólét gyökere. A polgárőr kötelessége volt magát a fegyverfogásban gyakorolni (ezt hetenként egyszer, csütörtökön délután tették), 43 Ft-ot fizetni az egyenruhára, tiszteletet adni az ezredesen kívül a fő- és altiszt uraknak (ez utóbbiakat maguk választották). Teljes díszben kellett megjelenniük minden egyházi és világi szertartásnál és ünnepnél, ha az ezredes a közbátorság fenntartására azt szükségesnek látta. Fegyverére, öltönyére gondot viselt, bármikor használható állapotban tartotta. A szolgálati idő hat egymásután következő év volt. Polgárőr lehetett polgár, birtokos vagy mesterember (akinek nem volt polgárjoga, egy éven belül meg kellett szereznie). Az elhalt polgárőröket katonai tisztelettel temették el. Ha a felesküdött polgári katona nem teljesítette a 245 Prot. sess. 1831. júl. 20. No 1372.; okt. 10. No 1705.; nov. 14. No 1938.; nov. 28. No 2041.; 1832. márc. 31. No 630.; aug. 7. No 1575.; aug. 24. No 1669.; Az egyenruha 1831-ben rövid atilla-dolmány, pantalló, vörös hajtóka és fekete csákó volt. (Prot. sess. 1831. júl. 20. No 1367.) 246 Prot. sess. 1840. jún. 26. No 1416.; 1843. márc. 24. No 1064. 247 Prot. sess. 1843. ápr. 3. No 1169.; máj. 19. No 1665. 248 Prot. sess. 1843. aug. 14.No 2653. 4* 51