Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Ezenfelül a város 15 újoncot állított a nemesi felkelés tüzérsége részére, ami 1697 Ft-jába került. A felkelő tüzérség részére Óbudára ruházatot is szállítottak.

215 A felkelők már a következő évben hazatértek. A várostól a tisztek 30-50, a közlegények 2 Ft jutalmat kaptak. Ugyanezt kapták a tüzérek is. A fehérváriak a 60. nemesi légióhoz voltak beosztva, amely 1801-ben Budára, majd onnan Temesvárra ment. A tanács „felix iterrel" búcsúzott tőlük. A hazatérő hadnagyból városi számvevőségi adjunktus lett.

216 1805- ben a megyei közgyűlés újból egy lovas és 102 gyalogos felkelő kiállítását követelte a várostól. A hozzájuk tartozó három tisztet — a tanácsosok javaslatára — a tanács kinevezés útján állította ki. A városi cohors kapitánya Andrássy Antal tanácsos lett. A város mindezt levélben közölte a nádorral, aki azonban „az ország ügyeivel volt elfoglalva és nem tudott azzal foglalkozni". Viszont közölte a várossal, hogy „azt az irányt kövessék, mint Pest megye közönsége".

217 1806- ban tovább folyt a polgári századok felállítása. Három-négy századról volt szó; mindegyik élére — kapitányi rangban — egy-egy tanácsost jelöltek. Ők mentek a budai katonai fegyvertárba, 400 puska, szablya és bajonett átvételére. A költségeket a városi házipénztár fedezte, „mivel mind a bel-, mind a külvárosi lakosok ingatlanai után kell a századokat felállítani".

218 A polgári századok főparancsnoki tisztét gróf Zichy János fogadta el. Egyetlen feltétele: a város rendelje el a gyakorlatozást. Ez meg is történt. Gróf Zichy távollétében Hell György városi tanácsos volt a főparancsnok. A századok kapitányai javaslatára, gróf Zichy János, gróf Schmidegg Tamás és gróf Ürményi Miksa felesége személyében zászlóanyákat is felkértek.

219 1808-ban a város — hazafias felbuzdulásból — egy külön polgári csapatot is ki akart állítani. Ezt az uralkodó kegyesen tudomásul vette, „de mivel most erre nincs szükség, így ettől a várost felmentik". Ez azonban elhamarkodott döntés lehetett, mert a következő év augusztusában utasítás jött egy városi önkéntes csapat felállításáról. A tanács a város vezetői és tisztviselői közül két kapitányt, három főhadnagyot és egy alhadnagyot jelölt ki. A megye közvetítésével érkezett udvari határozat azonban a tiszteknek a reguláris katonaságtól való átvételét írta elő. A tanács erre fehérvári születésű tisztek átvételét javasolta. Az önkéntes csapat tisztikarába való bekerülés érdekében sok megkeresés érkezett a tanácshoz, mivel az átvétel mindig magasabb rangot jelentett. így a káplárból őrmester, a hadnagyból főhadnagy stb. lett. A tanács a helybeli születésű tiszteknek lovat is adott, a többieknek még fizetést is vonakodott adni. Az önkéntes csapathoz egyébként nemcsak tiszteket, hanem — kisebb számban — legénységet is átvezényeltek.

220 215 Prot. sess. 1801. jan. 17. No 93.; febr. 3. No 160.; febr. 6. No 176. 216 Prot. sess. 1801. máj. 5. No 592.; jún. 26. No 821.; aug. 3. No 1002.; 1805. júl. 19. No 975. 217 Prot. sess. 1805. nov. 22. No 1648.; nov. 26. No 1659.; dec. 13. No 1723. 218 Prot. sess. 1806. nov. 22. No 1740.; nov. 28. No 1765.; dec. 15. No 1850. 219 Prot. sess. 1806. dec. 15. No 1853.; dec. 19. No 1876.; 1807. jan. 16. No 75.; jan. 19. No 83. 220 Prot. sess. 1808. máj. 30. No 713.;