Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
szedte be, hogy a birtokos, házas polgárokra 2 Ft-ot, a házas (lakos, zsellér, polgár) személyekre 1 Ft-ot vetett ki. Mérlegelték kölcsön felvételét is erre a célra, de ettől elálltak. A beszedés azonban nem ment simán, mert 1831-ben a város még mindig 608 Ft-tal volt adós az 1797. évi nemesi felkelés költségeire. Ezen felül egy lovas katonát állítottak ki, de csak közlegényi fizetéssel. 208 Az 1800. szeptemberi megyegyűlésen merült fel újból a felkelés gondolata. A város álláspontja az volt, hogy ha a megye egy gyalogos századot állít ki, akkor 20 főt, ha két századot akkor 30 főt vállal. Lovast nem akartak vállalni, mivel az adózókat tűzkár érte. A megye a felajánlással meg nem elégedve 40 fő és egy tiszt kiállítását kérte. A tanácsülés „a föld védelme érdekében" ezt meg is szavazta. 209 A tanács azt várta, hogy 40 fő önként jelentkezik, ez azonban nem történt meg. Erre — a megyei gyakorlat mintájára — adómentességet ígértek az önkéntes felkelőknek. Ezenkívül megígérték, hogy a céhlegényekből mester, az inasokból legény lehet. Az adómentességet az itthonmaradt hozzátartozók meg is kapták. 210 A város külön elkészítette az itt lakó nemesek jegyzékét, akik kötelesek voltak a felkelésben részt venni. A jegyzékkel azonban semmi se történt, ad acta tették. A város különben nemcsak maga, hanem az általa bérelt Bárándpuszta után is részt vett a felkelésben. 211 A lelkesedés azonban csakhamar alább hagyott. 1800 szeptemberében a tanács már azt latolgatta, hogy a felajánlott 40 gyalogos eltartását is vállalja-e. A tanács úgy döntött, hogy „a kiállítás a város dolga, a városi pénztár fedezi a költségeket. De a tartás a megyei közalapból történik". Az elvállalt 40 főt októberre sikerült kiállítani, felszerelésüket a budai fegyvertárból hozták. Eltartásukra a városi kapitány gyűjtést végzett, abból fizették a havi 150 Ft-os tartáspénzt. 212 Az elvállalt egy tisztet úgy állították ki, hogy az egyik városi írnokot hadnagynak öltöztették be. Reversalist kapott, hogy a felkelés után köztiszteletben álló városi hivatalhoz juttatják. A felkelés tisztje rövid dolmányt, tiszti pisztolyt és két lovat kapott. 213 A nemesi felkelés egyéb terheket is rótt a városra: viselnie kellett pl. az átvonuló felkelők terhét. Emiatt a város a kerületi biztoshoz fordult, hogy „könnyítsen a városon mindkét tekintetben". Másik teher volt a katonai fegyverek szállítása, vagy a felkelő sereghez felcserek, számadók, írnokok és síposok kiállítása. A felkelés számára szállított élelem és más szükséges dolgok vám- és harmincadmentesek voltak. 214 208 Prot. sess. 1797. máj. 18. No 622—623.; máj. 23. No 640.; 1831. máj. 30. No 1081. 209 Prot. sess. 1800. szept. 11. No 1050.; szept. 29. No 1111—1112. 210 Prot. sess. 1800. szept. 29. No 1113.; okt. 10.No 1164. 211 Prot. sess. 1800. okt. 6. No 1137.; okt. 10. No 1158. 212 Prot. sess. 1800. szept. 29. No 1114.; okt. 3. No 1115.; okt. 10. No 1163.; nov. 24. No 1411—1412. A budai fegyvertárból kapott fegyvereket a város javíttatta. (Prot. sess. 1802. jún. 15. No 934.) 213 Prot. sess. 1800. okt. 9. No 1150.; okt. 13. No 1191.; nov. 24. No 1413.; 1801. jan. 23. No 109. 214 Prot. sess. 1800. okt. 3. No 1116.; okt. 17. No 1219.; okt. 31. No 1270.; nov. 17. No 1373.
