Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
említi, amikor a városok kollektív nemességéről beszél. Ezen annál kevésbé kell csodálkoznunk, mert a bécsi és a pozsonyi kamara, sőt a helytartótanács sem volt egységes ebbert a kérdésben. 202 Az első nemesi felkelés, amelyben a város részt vett, az 1741. évi volt. Ez év decemberében utasította a budai hadipénztár a tanácsot, hogy a nemesi felkelés lovasainak kiállítására 100, zabra és árpára pedig 318 Ft-ot fizessen. A város a pénz egy részét 1742 áprilisában be is fizette a hadipénztárnak. 203 Másképp járt el a tanács a városban lakó nemesekkel. Ezeket összeírták. Innen tudjuk, hogy 1742-ben az alábbi 23 nemes lakott Székesfehérvárott: Hiemer Mátyás, Kovács György, Vicenti Ferenc tanácsosok, Diuncsek Ferenc ügyész, Dalmata József, Németh Imre, Vásárhelyi Pál jegyző, Boros Tamás, Mihályi Jakab, Kéri Pál, Fekete István és András, Zuber Sándor, Perzel István, Hajós Ferenc, Grangyai János, Budák Mihály, Borsz Miklós, Fitos András, Deli Gábor, Kapai György, Vicenti Domokos és Nádallay Sándor. Ezekre a város lovasra 262 Ft-ot, élelmezésre 47 Ft-ot vetett ki úgy, hogy egy-egy személyre 6—12 Ft jutott, de volt, aki — vagyoni helyzete alapján — 25 és 75 Ft-ot fizetett. A tanács különben tiltakozott az ellen, hogy „bevonták a nemesi felkelésbe". 204 1742-ben Baranyai Jánost vették fel „városi insurgensnek". 100 Ft értékű lovat, ruhát, szerszámot, fegyvert, valamint ellátására havi 8 Ft-ot kapott. Mentesítették a porció és a beszállásolás alól. 1744-ben a város, „tekintettel a közelgő insurrectióra", a nyereggyártóknál (á 34 garasért) 11 pár pisztolytartót és (á 2 Ftért) 11 pár szablya- és patrontokot rendelt. „A nemesi felkelés körüli fáradozásaikért" nemes Deli Gábor és Fleischer János négy mérő gabona és 2 Ft 50 d jutalmat kapott. 205 Az 1790-es évektől indult meg a szabad királyi városokban a városi polgárőrség szervezése. Ennek célja azonban „nem a felülről szervezett polgári megmozdulás", mint inkább a felkelésbe való bekapcsolásuk volt. Az irodalom szerint Budán és Pesten szervezték meg először 1789-ben a polgárőrséget a rend fenntartására. 206 Székesfehérvárott azonban már ezt jóval megelőzően, 1727-ből van adatunk a polgári lövészegylet létezéséről, amelynek a működését a város anyagilag is támogatta: lövöldét építettek számukra. Mária Terézia 1768-ban azzal engedélyezte a fehérvári lövészegylet működését, hogy „a polgárok hordhatnak fegyvert". Megjegyzem, hogy 1780-ban már Pécsett is volt „polgári sereg", amely a Tettyén gyakorolt. 207 Ennek ellenére — érdékes módon — az 1797. évi felkelésben a polgári sereg semmi szerepet sem kapott. A városra kivetett 2000 Ft-os összeget a tanács úgy 202 Frank 1845. I. 142.; Eckhart 1946. 328.; HKA Camerale Ungarn. Fasc. 26. 1793. aug. No 73. 203 Prot. sess. 1741. dec. 1.; OL A 28. Lanc. Litt. civ. 1742. ápr. 23. No 329. 204 Prot. sess. 1742. febr. 1. 205 Prot. sess. 1742. jan. 15. No 1744. szept. 1.; nov. 10.; Kállay 1973/A. 65. 206 Budapest története. 1975. III. 429.; Magyarország története. 5. 1790—1848. Bp. 1980.1. 64—65. 207 Prot. sess. 1727. dec. 16.; 1768.dec. 2.; Prot. jud. 1740. aug. 9.; OL A 134. Kanc. Gomboshagyaték. Normalia in Civitatensibus. Bécs 1768. okt. 26.; Corp. stat. V/2. 573. Pécs 1780.
