Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
270 új csövet kellett volna a városnak beszereznie (5520 Ft-ért). A tanács ezt soknak tartotta és inkább kutak ásását szorgalmazta. „Addig a lajtos áruljon vizet pénzért." 1821-ben — egy évre szerződtették a polgári uraság birkását, aki azzal jelentkezett, hogy 200 Ft-tal olcsóbban hordja a vizet. 196 1824-ben Birghoffer úgy vélte, hogy „az újonnan ásott kútban jó víznek kell lennie, ezért nem kell a kaszárnyába lajton hordani". Beadványának nem sok foganatja lett, mert évi 300 Ft-ért, két szekér szalmáért és hat boglya szénáért tovább vitte a vizet a kaszárnyába, a tiszti szállásokra, a városi betegek és öregek házába. Munkája 1832-ben szűnt meg, amikor a vármegyeház előtti kútban már bőven volt víz és így feleslegessé vált máshonnan hozni. A tanács csöbröket szerzett be a kaszárnya részére és közölte a katonasággal, hogy hordják maguk a vizet. 197 Előfogatot, fuvart a város az 1780-as évekig — a török háborúig — nem teljesített. 1730-ban a város megtagadta a katonai parancsnok kérését, hogy előfogatot adjon harci eszközök Budára való szállításához. 198 Az 1788-ban a várostól követelt 92 darabból álló fuvar terhét közösen viselték. A tanácsi határozat szerint istállókat béreltek, és nem a polgárok istállóit vették igénybe, akik állataikkal a földeket művelték. A szlavóniai határvidékre fuvart teljesítőket ért károkért (pl. ha állataik útközben megdöglöttek) a határőrvidék hatóságai adtak kárpótlást. A város 1801-ben jelentette a helytartótanácsnak, hogy a török háborúkban állatok mentek tönkre a fuvarozás alatt. „De ezek összeírása az adózók közt nyugtalanságot keltene, ezért tanácsosabb hallgatni róla." 199 1809-ben a városban székelt Ürményi Ferenc királyi szállítási biztos. Szeptemberben 10 000 mázsa termény szállítását kérte Mórra. A tanács az ügyet a választott községgel tárgyalta meg. A katonai szállítmányokhoz — a következő megye határáig vagy a lerakodóhelyig — városi polgárőrséget rendeltek ki. A város ilyen esetekben napidíjat kért a kincstártól. 200 1812-től a katonai fuvart árverés útján adták ki. 1814-ben gróf Zichy Ferenc volt a királyi szállítási biztos. Kérésére a város 500 akó liszt Ozora mezővárosig való szállítását ingyen vállalta. 201 Nemesi felkelés A város mint persona morális viselte a nemesi felkelés terheit is. Erről az irodalom általában nem vesz tudomást. Frank Ignác szerint a szabad királyi városok a nemesi felkeléskor magukért egy lovast állítanak. Eckhart ezt a kötelezettséget nem 196 Prot. sess. 1818. dec. 23. No 11.; 1820. jan. 15. No 137.; 1821. aug. 4. No 1300 197 Prot. sess. 1824.jan.24.No311.; 1827. márc. 3. No 434.; 1828. márc. 15. No481.; okt. 4. No 1692.; 1830. márc. 13. No 465.; 1832. nov. 24. No 2366. 198 Prot. sess. 1730. dec. 5. 199 Prot. sess. 1788. jan. 10. No 63.; 1789. aug. 14. No 1040.; 1801. okt. 12. No 1279. 200 Prot. sess. 1809. máj. 5. No 671.; júl. 27. No 945.; szept. 9. No 1101.; szept. 18. No 1135. 201 Prot. sess. 1812. okt. 19. No 1311.; 1814. ápr. 9. No 526.
