Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
Székesfehérvár 1718-ban az élelmezési hivatalt is kérte, hogy írasson jóvá a „rebellió" (ti. a Rákóczi-szabadságharc) idején teljesített természetbeni szolgáltatásokért 4290 Ft-ot. Az ügy a bécsi kamaráig jutott fel: ez értesítette a főhadbiztosságot, hogy 3449 Ft-ot írjon jóvá a város hátralékos adójából. A fennmaradt Összeget az 1718. évi adóból vonták le. 158 1719-ben a fehérvári élelmezési hivatal is részt vett abban az akcióban, amelynek során az összes magyarországi vár és erőd élelmiszerkészletét feltöltötték. 159 A város szükség esetén pénzkölcsönt is vett fel a hivataltól. 1721-ben pl. 2000 Ftot, aminek felét egy éven belül vissza is fizette. A város felesleges gabonájának a hivatal biztos felvevőpiacot jelentett. 1724-ben pl. jelentős mennyiségű gabonát adtak el. Hogy jó, napi árat kapjanak érte, a város bécsi ügyvivője is közbenjárt. Van példa arra is, hogy a gabonát nem a helybeli, hanem a pesti vagy a budai császári raktárba szállították. 160 Az 1720-as évektől az élelmezési hivatal nemcsak a haditanácsnak és a Kriegsbuchhaltereynek, hanem a bécsi kamarának is jelentett. 1724-ben az élelmezési tiszttől a hiányzó számadásokat a bécsi kamara kérte. 161 1771-ben a győri sóhivatalból 20000 Ft-ot utaltak át, termények és 148 ökör vétele-szállítása céljából. 1778-ban a város és a megye közösen 40 000 (ebből a város 6885) mérő zabot és árpát vásárolt össze, és szállított a pesti, a komáromi és a helyi raktárba. A helyi gazdák nem rendelkeztek felesleges terményekkel, így a tanács Hell Ferencet nevezte ki „árpa és zab vételével megbízottnak", termények vásáron kívüli összevásárlására. 162 Különösen megnőtt a hivatal jelentősége a török háború előkészítése idején, illetve alatt. Ennek első jeleként a gabonaraktár terjeszkedni kezdett. 1786-ban megkapták a budai külvárosi temetőt (az ott levő színnel együtt). A következő évben megkapták a raktár melletti telket, majd 30000 téglát (pénzért). A terjeszkedést a Valter Ferenc házában levő magtár kiutalása fejezte be. 163 1786-ban a kincstári pékek új elhelyezést kaptak. Gabona, illetve lisztkészletükről folyamatosan kellett gondoskodni. 1788-ban volt olyan pék, akinek semmi készlete sem volt. A hivatalnak azonban ekkor is volt lisztkészlete: márciusban a városhoz fordult csűrökért és hordókért, a liszt elhelyezésére. Májusban 5000 mázsa komiszlisztet Kanizsára vittek át. Októberben újból 2000 hordó lisztjük volt, amit nem tudtak elhelyezni. A gondot a városi kapitány oldotta meg. 164 158 HKA Hoffinanz Ungarn. Prot. E. et. R. 1718. jún. 28. 159 HKA Hoffinanz Ungarn. 518. 1719. máj—jún. 29. 160 Prot. sess. 1721. febr. 22.; 1735. okt. 14.; Corr. buch 1724. szept. 18.; 1735. júl. 1. 161 HKA Hoffinanz Ungarn. 572. 1724. máj. 17. 162 Prot. sess. 1771. dec. 29.; 1778. okt. 30.; Corr. buch 1771. márc. 18.; ápr. 3. 163 Prot. sess. 1786. dec. 11.No 453.; 1787.jan. 2. No 5 45.; jan. 26. No 74.; márc. 26. No 267.; 1791. febr. 7. No 148. 164 Prot. sess. 1786. febr. 13. No 431.; márc. 31.; No 511.; máj. 16. No 755.; jún. 13. No 931.; okt. 20. No 1525.
