Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

Másik előforduló betegség a kutya harapása által okozott veszettség volt. Ennek megelőzéséről a városi orvos már 1794-ben feljegyzést készített. Szerinte a veszettséget elősegítette a nagy meleg. Az értekezést „az egészség fenntartására ügyelő bizottság" tárgyalta meg. Az embert megmaró kutyát még akkor is agyonlőtték, ha nem volt veszett, „hogy többet ne marjon meg". 1827-ben az orvos — a kutyák elszaporodása miatt — javasolta, hogy „a gyöpmester minden felesleges kutyát emésszen el".

38 Mindezeken kívül az orvosok a legkülönbözőbb egyéb munkát is végezték. Gyűjtötték a füveket és ritka növényeket, természeti produktumokat. Ez utóbbiakról a pesti egyetem természetrajz tanárát, Schönbauer Józsefet kellett értesíteniök (1795). De végeztek az orvosok meteorológiai megfigyeléseket is.

39 Seborvos Már jóval a városi orvost megelőzve működött Fehérvárott. 1710-ben, a járvány alkalmával, azt olvashatjuk, hogy a városi seborvos mellé két ápolónőt, két kocsihúzót, négy sírásót és egy halottvivőt vettek fel. 1742-től Schwab Fülöp a városi chyrurgus. 1747-ben két seborvos és egy fürdős működött a városban. 1751ben Panitz Pál volt a céh (Contubernium Chyrurgorum Albensium) tanácsi biztosa.

40 1772-ből Pölöskei Ferenc, Országh János, Szombathelyi József és Balogh Ferenc seborvosokról tudunk. 1773-ban vették fel városi seborvosnak Hübner Ignácot; polgárjogot a következő évben nyert. Az 1780-ban a városban működő hat seborvos közül háromnak volt egyetemi képzettsége (rövidebb ideig — két évig — hallgattak előadásokat mint a medicusok). Új seborvos működését a céh meghallgatása után engedélyezte a tanács. Ha soknak találta a számukat, újabb engedélyt nem adott ki; vagy előírta a szülészeti vizsga letételét is. A seborvosok csak a tanács által kijelölt házban praktizálhattak. Volt olyan seborvos, aki állatorvosi tanulmányokat folytatott.

41 1790-től alkalmazták Amon Ignácot városi seborvosként. Kötelessége volt „a szegények szolgálata betegség esetén", erről időnként jelentéseket készített. Amonnak seborvosi, bábái és állatorvosi diplomája volt. A városi orvos alá rendelték, annak utasításai szerint dolgozott. Utódja Pál Mihály lett, aki egy 38 Prot.sess. 1794.febr. 14.No253.; 1820.máj.29.No986.; 1822.máj.28.No879.; 1827.máj. 14.No 811. 39 Prot. sess. 1785. jan. 14.; 1790. jan. 8. No 24.; 1795. máj. 1. No 511.; 1801. febr. 13. No 202. 40 Kállay 1972/B. 137.; Prot. sess. 1743.jún. 7.; 1751.jún. 4.; 1763. aug. 30; Corr. buch. 1743. aug. 30.; 1747. márc. 7. 41 Prot. sess. 1772. aug. 31.; 1773. szept. 17.; 1774. máj. 27.; 1780. jan. 14.; júl. 28.; 1787. jan. 19. No 43.; júl. 2. No 661.