Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
7. Egészségügy
„seborvos jussát" vette meg. Őt Ergovits Tamás seborvos, állatorvos, bába és szemorvos követte. 42 1800-ban a seborvosok a tanácsülés előtt panaszkodtak, hogy a nagy kiterjedésű városban nem győzik a betegeket látogatni. A tanács többször szabályozta az általuk szedhető díjakat. 1821-től a helytartótanács megtiltotta olyan seborvosok gyakorlatát, akik bábái és marhaorvosi tudományokat nem tanultak. 43 Legfontosabb feladatuk, 1760-tól kezdve, a városi orvos utasítására és felügyelete alatt végzett halottvizsgálat és boncolás, amit a tanács beosztása szerint, felváltva végeztek. A vizsgálatért a város által megszabott taksát szedték. 44 Korszakunk vége felé jelentek meg a tiszteletbeli városi sebészek, akik a fenti munkákat (későbbi alkalmazás reményében) városi fizetés nélkül végezték. 45 A seborvosok mellett fürdősök is gyógyítottak a városban. 1718-ban Flahker András városi polgár, fürdős és seborvos panaszt tett a magyar borbély ellen, „aki kötést alkalmaz és gyógyít". A tanács 6 Ft-ra büntette. 1725-ben Ifflinger Mihály seborvos egy özvegasszony fürdős házát vette meg és telepedett le a városban. A fürdősök között találjuk az 1740-es években Amon Fülöp Jakabot. 1745-től a város már nem növelte a fürdősök számát, erre csak az 1830-as évektől került sor. 46 A lakosok nemcsak a helyi fürdőket használták, hanem Füredre is jártak. 1786ban hirdette ki a tanács a „Füredre gyógyfürdőzés céljából utazók tudomására a lakás és étkezési taksát". Ezt a városkapura is kiszögezték. 1830-ban Say Ferenc városi főorvos utazott 14 napra, „egészsége fenntartására", a füredi fürdőkbe. 47 Bába Városi bábáról 1716-tól kezdve vannak adataink, ekkor Fischer Anna Katalin volt a bába. 1721-ben a tanács új bábát alkalmazott, de „az öreg bába tovább dolgozhat mindaddig, amíg valaki is bizalommal lesz hozzá". 1734-ben Mórról hoztak bábát a városba. 1737-ben fizetése 40 Ft, 10 Ft szálláspénz, hat mérő kevert gabona és két mérő búza. Az akkori bába, Leicht Erzsébet, a bécsi orvosi fakultáson tett vizsgát. 1746-tól a Budai-külvárosba külön bábát alkalmaztak, akinek „szegénynek-gazdagnak egyformán kell segítenie". 48 42 Prot. sess. 1790. júl. 19. No 704.; 1792. szept. 7. No 1236.; 1797. szept. 30. No 1155.; 1810. júl. 27. No 1166.; 1812. szept. 18. No 1193.; 1814. júl. 15. No 1068. 43 Prot. sess. 1800. jan. 28. No 147.; 1812. dec. 7. No 1503.; 1821. febr. 16. No 279.; „A borotvások" 1843-tól használhatták cégérnek a sebészi medencét (Prot. sess. 1843. okt. 6. No 3582.). 44 Prot. sess. 1769. febr. 27.; 1820. jan. 5. No 6.; 1839. aug. 23. No 1671. 45 Prot. sess. 1836. máj. 24. No 1134.; máj. 27. No 1169—1169.; 1842. okt. 31. No 3162. 46 Prot. sess. 1718. ápr. 29.; 1745. dec. 4.; 1832. febr. 20. No 346.; Corr. buch. 1725. szept. 7.; 1744. jún. 30. Egyes városok már igen korán szabályozták a fürdősök tevékenységét. Sopron megszabta pl. a gőzfürdőben szedhető dijakat; Rozsnyó pedig megtiltotta, hogy a fürdősök fogat húzzanak. (Corp. stat. II/2. 139. Rozsnyó 1603.; V/2. 182. Sopron 1633.) 47 Prot. sess. 1786. jún. 12. No 871.; 1830. jún. 25. No 1075. 48 Kállay 1972/B. 138.; Prot. sess. 1721. aug. 8.; 1734. aug. 11.; 1737. jan. 22.; 1746. júl 19.
