Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

számú jelölt közül Kálmán János zámolyi (27) és Dancs Zsigmond (19) kapták a legtöbb szavazatot, de az „általános többséget" (vagyis 52 szavazatot) egyik sem érte el. Ezért a két személy közül most már golyóbisokkal (62 szavazattal) választották meg Kálmánt. Szeptember 1-én tanácsi küldöttség adta át neki a szokásos „nevezményi levelet". Az új felsővárosi plébános a következő tanácsülésen személyesen mondott köszönetet a közönség bizalmáért. Hivatalát 9-én vette át.

71 A városnak adódtak egyéb feladatai is a plébánosokkal kapcsolatban. 1716-ban pl. a tanács tűzte ki a plébániatemplom ajtajára a Vipauni káplán kiközösítésére vonatkozó pátenst. A pátens őrzését 12 fegyveres polgár felváltva látta el. Ezt először a városi katonai parancsnok nem akarta engedni, de mivel „a polgár katona is (der Burger auch ein Sóidat)", mégis hozzájárult.

72 A választott község előtt hirdették ki, hogy Wailand Ferenc Xavér plébános apát lett. Két tanácsos tolmácsolta neki a gratulációt, a köszöntő levelet bemásolták a városi jegyzőkönyvbe. A plébános korábban 1751—1752-ben, a bécsi Theresianum professzora volt.

73 1833-ban a város, a városi nép nevében, levélben köszönte meg Puretits Ignác szorgos fáradozását (32 évig volt plébános). A város adott tanúlevelet Matuska János belvárosi segédlelkész magaviseletéről is.

74 A plébános javadalmazása A templomok és az épületek fenntartása mellett a plébános javadalmazása volt a városok legfontosabb kegyúri köteleztettsége. Ez mind az 1688-ban alapított belvárosi, mint az 1778-ban alapított felsővárosi plébániára vonatkozott. Az elsőben a városi kiváltságlevél, utóbbiban alapítás jogcímén. A plébánosi javadalmazás minden városban két részből, a kongruából (megállapított legkisebb lelkészi jövedelem) és a párbérből (egyházi funkciók ellátásáért adott szolgáltatás) állt.

75 A török utáni első plébános (Lajos Márton) fizetésével — és a plébániaház, a Péter-Pál templom és az Anna kápolna rendbehozatalára fordított összeggel — a város adós maradt. 1723-ban Kapuváry Márton tisztelendő 10 rajnai tallért (15 Ftot) kapott „pro baccalaureatu". 1726-ban Mayr György plébános egy miséért egy tallért, a kántor 30 kr-t kapott. Emiatt konfliktus volt a tanács és a plébános között, mert korábban a díj csak 1 Ft 30 kr volt.

76 71 Prot. sess. 1848. aug. 24. No 3030. 72 Prot. sess. 1716. szept. 6. 73 Prot. sess. 1796. aug. 5. No 1095.; Personalien 1912. 7. 74 Prot. sess. 1833. máj. 17. No 927.; 1848. nov. 3. No 4180. 75 Csizmadia 1966. 199, 209.; Kállay 1974. 159.; Schern, jub. 1977. 167. 169.; S. Lukács 1979. 134. 76 Prot. sess. 1723. okt. 25.; 1726. jan. 11.; Corp. stat. IV/2. 323. Selmecbánya 1620.; Németh László 1979. 61.