Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
1773-ban 1375 Ft egyházi bevételt mutatott ki a kamarás, ami egyházi földekből, stólából és tizenhatodból tevődött össze. Nagyobb bevételi források: a kripták, a harangozás és az alamizsna. A plébániához 25 pozsonyi mérős szántó, 30 kocsi szénát termő rét és 300 urna bort termő szőlő tartozott. A stólához évi 400 keresztelést (á 35 d), 100 házzasságkötést (á 50 d) és 400 temetést (á 50 d) számítottak. 77 1778-ban, a felsővárosi plébánia alapításának évében a két plébánia évi 1000 Ftot kapott (ebből 666 Ft-ot a belvárosi plébánia). „Ezzel az adózó népen könnyített a város, hogy kevesebbet kelljen annak adnia." A plébános ezen felül még 150 Ft szálláspénzt kapott. 1789-ben a városban két plébános volt: fejenként 600 Ft fizetéssel a városi pénztárból. Mindkettő egy-egy káplánt tartott, ezek fizetését ők fedezték. A belvárosi káplán a koszt mellett évi 80 Ft-ot kapott a plébánostól. 78 1800-ban a belvárosi plébános kérte, hogy a felosztásra kerülő Kommendánsrétje telkekből egy kertet és egy majort a plébánia is kapjon. A kérésről a tanács és a választott község együttes ülése kedvezően döntött: a kívánt telkeket a plébánia megkapta; tanácsi bizottság mérte és jelölte ki. A következő évben a telkek bekerítését is kérte a plébános. 1807-ben a Gugás völgyben levő üres területet igényelte a parochus. A plébánia sárréti telkei utáni 62 Ft-ot a város fizette be a sárréti pénztárba. 79 1802- ben azzal a céllal vette meg a város Hiemer Mihány örököseitől a Hiemerházat, hogy a kórházat oda, a kórházi épületbe pedig a plébánost telepítsék. A következő évben a polgármester javasolta, hogy amíg a Hiemer-házat nem használják kórháznak, a külvárosi plébános költözzön oda. „így megtakaríthatják azt a bért, amit a parochiáért jelenleg fizetnek." Az 1805. évi kamarai leirat szerint a házat plébánosi lakásként kell használni. 1829-ben azonban még mindig folyt a vita: Puretits Ignác plébános feltételeket állított a házba való átköltözésre. A szükséges javítások 1832-re készültek el. A plébános azonban addig nem volt hajlandó költözni, amíg a tervben jelzett kút el nem készült. A plébános 1832. november 2-án úgy nyilatkozott, hogy „a hurcolkodást a napokban megkezdi". 80 1803- ban Szabó József kanonok megjelent a tanácsülésen és a püspök nevében javasolta, hogy a két plébános évi fizetése 1200 Ft legyen, ehhez jött 800 Ft tizenhatodmegváltás és 2400 Ft stólamegváltás. Összesen 4400 Ft-ról lett volna szó. A város küldöttséget menesztett a kanonokhoz 400 Ft lealkudása céljából. Nagy megelégedéssel írták be a jegyzőkönyvbe, hogy 200-at sikerült lealkudni; erről szerződést is kötöttek. Ugyanebben az évben azt jelentették a helytartótanácsnak, hogy „a városban a plébánosoknak fix fizetésük van, a párbér nem szokásos". A 77 Corr. buch. 1774. ápr. 25.; Kállay 1972. 77. 78 Corr. buch. 1778. jún. 5.; Prot. sess. 1779. okt. 8.; 1789. júl. 31. No 965. 79 Prot. sess. 1800. nov. 28. No 1439.; dec. 14. No 1522.; 1801. márc. 7. No 307.; 1807. júl. 20. No 935.; 1827. jan. 12. No 59.; Corp. stat. H/2. 304. Kassa 1695. 80 Prot. sess. 1802. márc. 21. No 504.; 1803. szept. 4. No 1189.; 1805. márc. 10. No 350.; 1829. máj. 11—12. No 751.; 1832. ápr. 30. No 844.; nov. 2. No 2133.
