Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

számú hívek igényének a kielégítésére: egy harmadik, palotavárosi plébánia létesítésére.

60 A harmadik plébánia létesítésének gondolatát 1782-ben a magisztrátus magáévá tette. Levélben fordult a helytartótanácshoz az ügy érdekében. A következő évben a magisztrátus egy belvárosi káplánt a Palotavárosba helyezett, hogy „éjjel is rendelkezésre álljon". Szállást a kápolna közelében kapott. 25 Ft-os szállásdíját a város viselte.

61 A fentebb már említett 1788. évi uralkodói szabályozás a Palotavárosban létesítendő új egyházat feleslegesnek minősítette, eldöntve ezzel a harmadik plébánia kérdését. A hívőket azonban ez nem elégítette ki, hiszen a belvárosi templomokat nehezebben tudták megközelíteni. Ezért az alispán javaslatára a tanács úgy döntött, hogy a város körfalát (Ring-Mauer) áttörik és új kaput nyitnak. Ezáltal nemcsak az istentiszteletek látogatását könnyítették meg, hanem a forgalmat is segítették. Az utasok, különösen vásárkor könnyebben jutottak a vásártérre, a Belvárosba. A csatorna felett hidat vertek, a munkáknál megyei rabok dolgoztak. A falból kitermelt követ eladták, így a költség egy része megtérült. A tanács az új kapu tűzvédelmi jelentőségét is hangsúlyozta.

62 1836-ban még mindig napirenden van a kérdés: a Palotaváros lakói meg akarták szerezni a kápolnát. Gyűjtést kezdeményeztek „a kápolnának eredeti szent céljára való visszahelyezésére". A tanács és a választott község közös állásfoglalása szerint „a Palotavárosban nem elkerülhetetlenül szükséges egy külön imádkozó hely. A közönség most úgyis adakozik a Szent Sebestyén-templom tornyainak az építésére, így meg van terhelve".

63 Megjegyzem, hogy a palotavárosi temetőben állt a Szentháromság-kápolna, erről a többi kápolnával közösen alább szólok. Plébánosválasztás A szabad királyi városok közjogi állásával és kiváltságaival természetesen járt együtt a fejlettebb egyházi önállóság és a szabad plébánosválasztás joga. Csizmadia Andor a legfontosabb kegyúri jognak nevezi a kijelölés (prezentálás) jogát. Ez a városokban a püspök által jelölt három folyamodó közüli választást jelentette, vagyis egyet „prezentáltak" plébánosnak. A kijelölésnek négy hónap alatt kellett történnie, attól a naptól számítva, amelyen a megerősítésre jogosult értesítette a kegyurat az üresedésről. Olyan lelkészt kellett kiválasztani, aki tudós józan életű és minősített volt. A plébánost választhatta a belső tanács, de van példa arra is, hogy ez a választott község (nagytanács) joga volt (pl. Győrben). A község — „nomine 60 OL Térképtár. T 86. XXI. 3. 1774. Fehérvári jezsuita kert térképe. Fitz 1966. 38. 61 Corr. buch. 1782. ápr. 26.; Prot. sess. 1783. jan. 13. 62 Prot. sess. 1787. júl. 23. No 753.; 1788. ápr. 11. No 575. 63 Prot. sess. 1836. máj. 9. No 1019.