Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

munkáért 1842-ben még mindig adós volt a város Valch Antal kőfaragó özvegyének.

54 A templomot „juhász-templomnak" is nevezték, mivel Szent Mihály napján nemcsak a megye, de az egész Közép-Dunántúl juhászai itt vettek részt misén, mielőtt ünnepelni kezdtek.

55 A templomhoz tartozó plébánia létesítését a hívek már 1743-ban kérték. Arra hivatkoztak, hogy — pap hiányában — sokan gyónás és áldozás nélkül halnak meg. A kérés teljesítésére Sélyei Nagy Ignác püspöksége idején került sor. 1777-ben a püspök azt írta: szorgalmazni fogja a plébánia felállítását, hogy a híveknek télen ne kelljen messzire menniök templomba. 1788-ban — a szegény népre és a városhoz fűződő kapcsolataira hivatkozva — 1700 Ft-ért és hat körmöci aranyért megvette plébánia céljára Fridrich József volt kapitány házát. A város 1779—1781 között 6652 Ft-os költséggel — hangúlyozva, hogy a jus patronatus a városé — parochiát és iskolát épített.

56 A plébániaházzal már 1792-ben bajok voltak; Szabó József külvárosi plébános egész panaszjegyzéket állított össze a rosszul rakott kemencékről, a falak állapotáról, a nagy sárról. 1802-ben a plébános az épület rossz állapota miatt a kórházi épületbe akart átköltözni. 1804-ben újból napirenden volt a külvárosi parochia építése. 1806-ban végül ís a tanács a ház eladását határozta el, a hozzá tartozó négy szántófölddel, egy vizes és egy száraz réttel. A külvárosi régi plébániaházat 1807-ben árverés útján 9120 Ft-ért Lits György vette meg.

57 Az új plébániaház alatt kis bolt is volt, amelyet a város bérbe adott. 1825—1848 között Riva Károly volt a bérlő, az évi bérleti díja 1825—1837 között 20, ezt követően 24 Ft volt.

58 1853-ban a felsővárosi anyaegyházhoz tartozott:

59 Szent Sebestyén és Flórián (váron kívüli) egyház Szent Rókus kórházi kápolna Szent Donát szőlőhegyi kápolna. A harmadik plébánia Székesfehérvár 1720. évi alaprajza a Palotavárosban egy jezsuita kápolna létezéséről tudósít bennünket. Ez a Szent József-kápolna szerepel a jezsuita rend feloszlatása után felvett térképen is. így adva volt a templom az egyre növekvő 54 Prot. sess. 1830. aug. 21. No 1388.; 1836. márc. 14—16. No 533.; márc. 28. No 686.; ápr. 22. No 859—860.; 1838. jan. 29. No 215.; 1840. júl. 27. No 1566.; 1842. aug. 19. No 2381. ss Károly 1898. II. 213—216.; Fritz 1966. 128. 56 Prot. sess. 1743. dec. 13.; 1777. nov. 4.; 1778. máj. 8, 11.; nov. 9.; 1779. máj. 21.; Fitz 1966. 129.; Schem. jub. 1977. 72. 57 Prot. sess. 1792. okt. 15. No 1382.; 1802. ápr. 9. No 644.; 1804. márc. 5. No 306.; 1806. aug. 23. No 1341.; 1807. ápr. 18. No 578.; ápr. 27. No 597. 58 Prot. sess. 1825. aug. 26. No 1325.; 1828. szept. 1. No 1461.; 1829. jan. 2. No 13.; 1831. szept. 19— 23. No 1624.; 1837. júl. 10. No 1403.; 1843. márc. 31. No 1152. 59 Csizmadia 1937. 112.