Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
A kápolnát, amelyet a forrás 1775-ben már „templomnak" nevez, a város többször javíttatta; a készpénzen kívül bádogot, fát, gerendát adott. A hívek többször kérték a bővítést; ehhez az engedélyt 1788-ban magától az uralkodótól kapták meg. A leirat kézhezvétele után az egész tanács és a városi kőművesmesterek a Budai-külvárosba mentek a templom megtekintésére. Az építésről terv és költségvetés készült, amelyet a pozsonyi kamara 1788. november 24-én hagyott jóvá. 51 A Budai-külvárosi polgárok 1800-ban kérték a templom javítását és bővítését. A következő évben sürgették az építést; 1802-ben gyűjtést kezdtek erre a célra (volt olyan polgár, aki 2000 Ft-ot adott). 1806-ban már folyt az építés, a város a munkálatokhoz marhákat tartott. Az építkezés elősegítésére 1807. január 16-án a belvárosi templomban misét, majd körmenetet tartottak. A menetben 16 városi polgár lovon ment. 1809-ben a Szent Sebestyén-templom előtti utat kövezték. Az építkezés 1814-ben már a vége felé járt; a város ebben az évben 1246 Ft becsüértékért átvette a templom téglaégetőjét. A felszentelést Vurum József püspök 1818. április 5-én tartotta. Erre Majer József felsővárosi plébános hívta meg a tanácsot mint a templom patrónusai. A tanács szívesen tett eleget a meghívásnak. Horváth János a polgárőrség óbestere gondoskodott a céhek és a polgárőrök kiállításáról. 52 1882-ben a Szent Sebestyén-templomot „coloniai kövekkel" rakták ki. A kőművesek a munkát, a város a meszet ingyen adta hozzá. 1825-ben merült fel toronyóra készítése. Erre a célra több polgár felajánlást tett, amit a város azzal fogadott, hogy „mielőtt ezt megajánlanák, a tanács látni akarja az azokra teendő költségek jegyzékét". Az ügy 1840-ben még mindig nem zárult le. Ekkor a felsővárosi hívek kijelentették, hogy készek a toronyórára adakozni. A munkát, hat évi jótállással, 1000 Vft-ért Németh Ignác órásmester vállalta. A város határozata: „A saját költségünkön elkészíttethetik." 53 A templomot csaknem állandóan tatarozták, erre a célra a városban búzát és bort gyűjtöttek. 1836-ben kezdődött a két torony építése és a templom nagyobbítása. A terveket Fridi Károly rajzmester készítette. Az építéshez a város — szokás szerint — téglaégetőt bocsátott rendelkezésre. A követ a csúcsoshegyi kőbányából hozták. Az építkezés „főigazgatójává" a tanács Vass János tanácsost nevezte ki. 1838-ban a város a templomépítés kintlevő tőkéit felmondta, hogy az építés tőkehiány miatt ne álljon le. 1840-ben már azt jelentette Miskey Ferenc templomépítési biztos, hogy a torony felettébb megrepedezett. A kőfaragó sl Prot. sess. 1755. máj. 5—6.; 1788. ápr. 11.; No 575,602.; nov. 24. No 1693.; 1795. máj. 26. No 643. 52 Prot. sess. 1800. jan. 31. No 160.; 1801. jan. 9. No 52.; 1802. júl. 12. No 1043.; 1806. jún. 28. No 1060.; 1807. jan. 16. No 77.; 1809. márc. 27. No 482.; 1814. máj. 18. No 775.; 1818. ápr. 3. No 459. 53 Prot. sess. 1822. júl. 22. No 1247.; 1825. jan. 21. No 114.; 1825. máj. 13. No 776.; 1840. júl. 6. No. 1497.
