Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
1831-ben küldte meg a nádor a Magyar Tudós Társaság „alaprajzát és rendszabásait". A következő években pedig az évi működési és pénztárjelentéseket. Ezeket a levéltárba tették, miután a választópolgárok megtekintették. 261 Lövészegylet, lövölde A város legrégibb társasága — az egyházi kongregációktól és a confraternitasoktól eltekintve — a lövészegylet (később társaság). Városaink — habár a lövöldözést tiltották — a XVIII. század 20-as—30-as éveitől támogatták az egyletek működését, majd az 1780-as évektől ezekből alakult meg a polgárőrség elődje, a „polgári sereg". 262 Fehérvárott 1727-ben olvashatunk először a polgári lövészekről, akiknek évi 12 Ft-ért a városi kertben, lövölde céljára, helyet adtak. A lövölde építéséhez „a falakat" a tanács adta. 1740-ben a helyet Lövöldekertként említik. 263 Mária Terézia 1768 októberében engedélyezte a városi lövészegyletek működését. Erről a kamara a várost decemberben értesítette, hozzátéve, hogy „a polgárok hordhatnak fegyvert". Az uralkodót az engedély kiadásánál kétségtelenül nem kulturális, hanem védelmi szempontok vezették. Nem telt bele öt év, és a városi lövöldét már az Arany Sas vendéglőse bérelte. A lövészeknek továbbra is rendelkezésükre állt a lövölde, de bort, sört már nem vihettek magukkal, csak a bérlőknél vásárolhatták. Vasárnap, az istentisztelet alatt itt is szünetelt az alkohol kimérése, sőt kuglizni sem lehetett. 264 1778-ban a lövőháznak már főigazgatója (supremus director) volt. 1784-ben Amon Ignác seborvos a főlövészmester, ő kezelte a pénztárat is (abban az évben 163 Ft maradvány volt). A lövőházban ekkor már zenéltek is, de csak este 9-ig. 265 1786-ban a lövöldét évi 46 Ft 30 kr-ért Wagner Ferenc mészáros vette bérbe. Két év múlva a polgárok panaszai között szerepel, hogy „a Lüdüző-háznak mindennemű proventusáról számadást kérnek". A tanács határozata szerint „a lövöldéről a lövészegyletnek (Schütz Companie) kell számot adnia. Ők azonban ezt annál kevésbé akarták vállalni, mivel a lövölde ekkor már inkább szórakoztató intézmény volt. 1788-ban a város a lövöldözést be is tiltotta, „mivel a környéken az adózók földet művelnek, így ott veszélyes a gyakorlás". A szórakoztatóközpont jelleget 261 Prot. sess. 1831. ápr. 29. No 870.; 1832. márc. 16. No 524.; 1840. máj. 8. No 1090. 262 Az egyházi egyletekről lásd: Németh 1979. 72. kiv.; Corp. stat. IV/2. 244, 533,657. Körmöcbánya 1602,1677,1722.; 695. Pest 1732.; 794. Szentgyörgy 1770.; V/2.93. Kismarton 1601.; 512. Kőszeg 1749.; 573. Pécs 1780. 263 p ro t. sess. 1727. dec. 16.; Prot. jud. 1740. aug. 9.; A „Lüdüző-ház" először magyarul 1767-ben fordul elő (Prot. sess. 1767. júl. 30.). 264 OL A 134. Kanc. Gombos-hagyaték. Normalia in Civitatibus. Bécs, 1768. okt. 26.; Prot. sess. 1768. dec. 2.; 1773. márc. 5. jún. 14. 205 Prot. sess. 1776. aug. 12.; 1778. jan. 12.; 1784. máj. 21.
