Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

1808-ban a városi kapitány — a megye átiratára — előre elszedte az összegyűlt pásztorok botjait. A belvárosi plébános pedig a Szent Mihály-napi muzsikálás ellen tiltakozott. A város erre a püspökhöz fordult, de ő is hasonlóan foglalt állást. Elintézés: „A birkások már megérkeztek, a kocsmárosok is megtették a szükséges előkészületeket, a szereket beszerezték, így káruk lenne. Előreláthatólag verekedés lenne, ha az emberek megtudnák a tilalmat." Ezért a tanács az engedélyt megadta, és újabb küldöttséget menesztett a püspökhöz. Kiengesztelésként a juhászok és a pásztorok a Szent Sebestyén-templom számára gyűjtést rendeztek. 1844-ben 13 Ft 29 kr-t adtak össze.

224 Szokás volt a városban a májusfaállitás. 1831-ben pl. a májusfa alatt táncolók az új „ispotály házra" 2 Vft-ot adtak össze. A plébános nem nézte jó szemmel a májusfát: 1834-ben kérte a betiltását, mert „a felsővárosi ifjúság a májusfa körül dísztelen dombérozást visz végbe". A kapitányi hivatal erre úgy intézkedett, „hogy szűnjön meg a májusfa felállítása".

225 Ismeretes a tyúkverő szokás. Ezt 1846-ban tiltotta meg a tanács, mert „a lakodalmak alkalmával, botrányos menetek, botrányos öltözékben, illetlen és dísztelen jelekkel, a jó rend ellenére van".

226 Könyvkötés és -terjesztés A könyvkötő munkáját tulajdonképpen a kézművesek között kellene szemügyre vennünk. Ez azonban annyira a kultúrához tapad, hogy itt szólok róla. Az első adatunk 1738-ból való, amikor Amon Fülöp müncheni származású könyvkötő polgárjogot nyert. Városi és megyei megrendeléseken kívül a közönségnek és a vidékieknek is dolgozott.

227 1748-ban és 1756-ban Szerényi György és Saltner Ferenc könyvkötő kapott letelepedési engedélyt, illetve polgárjogot. Ők azonban — nyilván házassági, rokoni kapcsolatok híján — nem tudtak gyökeret ereszteni a városban.

228 1788-ban jelent meg és kért letelepedési engedélyt Baumeister József. A tanács előbb arra hivatkozva utasította el, hogy van már egy könyvkötő a városban. Baumeister erre a megyéhez fellebbezett (1788-at írtak!). Onnan az a válasz jött, hogy meg kell akadályozni könyvkötő-monopólium kialakulását a városban; ezért „ha más indok nincs ellene, meg kell neki engedni a letelepedést". Baumeister le is telepedett és polgárjogot, valamint Polatschek József helyét kérte a vásártéren, „aki nem tudni, hol tartózkodik". A tanács a polgárjog megadását elhalasztotta, „mert nem ismeri eléggé a kérelmezőt". 1795-ben Baumeister már a városi munkáért 224 Prot. sess. 1808. aug. 12. No 1091.; 1821. szept. 28. No 1549.; 1844. jan. 8. No 96. 225 Prot. sess. 1831. máj. 27. No 1073.; 1834. ápr. 28. No 799. 226 Prot. sess. 1846. febr. 6. No 476. 227 Prot. sess. 1738. dec. 10.; Acta pol. et jur. 1743. aug. 27. No 115.; 1748. jan. 1. No 24.; Magyar 1976. 287—288. 228 Prot. sess. 1748. márc. 8.; 1756. jan. 9. 19 Kállay István 289