Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
való ruházatot vagy fizetést adni. Vagyis „minden rendbeli ember az állapotához képest öltözzön". Egyes helyeken azt is tiltották, hogy a plebejus emberek rövid inget hordjanak. 217 A másik szabályozott terület a lakodalom volt. Besztercebánya 1550-ben elrendelte, hogy csak öt asztalra való vendéget, férfit és nőt lehet meghívni. Szentgyörgy város 1663-ban az idegenek megvendégelését tiltotta meg. Késmárkon nem volt szabad a vőlegényt a lakodalom előtti estén azzal zavarni, hogy legénytársai vacsorát követeltek tőle. Öt tallér büntetés terhe mellett tilos volt, hogy a vőlegény kalácsot küldjön a környezőknek. Késmárk különben 1667-ben a keresztelőket teljesen megtiltotta, még ennivalót sem volt szabad küldeni. Ez alól csak a keresztszülők és a vérrokonok voltak kivéve. 218 1740-ben Komárom tanácsa — megállapítva, hogy a járvány a várost elkerülte („Isten haragját tapasztalták a környező helységek") — megtiltotta lakodalomkor az utcán, a menetben való lődözést. Ez különben máskor is tilos volt. De nem nézték jó szemmel a muzsikusok tartását; vagy ha valaki szánkázáskor szövendékkel járt (szánkázni csak este 8-ig szabad), de nem volt szabad szánkázás közben kurjongatni vagy kiabálni sem. 219 Kassa város a farsangosok szöges lámpással (amit csillagnak neveztek) való járását tiltotta meg, „mert tavaly (1632-ben) igen bátorságosan majmoskodtak vele. Édes Idvezítőnk születését nevetségre, játékra és részegségre fordítják. Aki cselekszi, Istentől várja a haragját a fejére". 220 Modorban volt szokásos a „falra mászás (Mauer besteigen)", amit a tanács 1664ben betiltott. 221 Székesfehérvárott az 1770-es évektől találunk népszokásokra vonatkozó adatokat. 1770-ben tanácsi határozat született a babonaságok tilalmáról. Eszerint polgár 12 Ft, zsellér 32 pálca vagy korbács büntetés terhe mellett nem cserélhetett ruhát Miklós, Aprószentek, Luca és más napokon; nem vehettek ez alkalomból mustármagot vagy vesszőkorbácsot a kezükbe, mert „ezen babonaság a lélek kárhozatát szolgálja". 222 A pásztorok, kanászok és juhászok szokásáról, ti. hogy Szent Mihály-napkor a városba jöttek, a Szent Sebestyén-templom környékén letanyáztak és — saját zöld zászlóik alatt — a város kocsmáiban mulattak, az állattenyésztési alfejezetben szólok. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a tanács 1775-ben megtiltotta, hogy a pásztorok és kanászok dupla késeket, tőröket és más ilyen eszközöket hordjanak (ezt a kézmüveslegényeknek jóval korábban, 1739-ben megtiltották). 223 2,7 Corp. stat. H/2. 40. Jász-kun ker. 1765.; 252. Késmárk 1667.; 357. Kassa 1708.; V/2. 244. Sopron 1654. 218 Corp. stat. II/2.250,253. Késmárk 1667.; IV/2.95. Besztercebánya 1550.; 466. Szentgyörgy 1663. 219 Corp. stat. V/2. 477. Komárom 1740. 220 Corp. stat. II/2. 194. Kassa 1633. 221 Corp. stat. IV/2. 482. Modor 1664. 222 Prot. sess. 1770. dec. 7.; Kállay 1971/A. 57. 223 Corp. stat. V/2. 474. Székesfehérvár 1739.; Prot. sess. 1775. nov. 10.; Károly 1898. II. 213—214.
