Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

csak meghívottak vehettek részt. A rendet mindegyiken a kapitányi hivatal tartotta fenn.

208 1834-ben Zuber Sándor ügyvéd, táblabíró, a helytartótanácstól kérte — a nyilván nagy jövedelemmel járó — „lárvás" bálok tartására az engedélyt. A kérelmet véleményezésre a tanács kapta meg. Eszerint Rauch Jánosnak (Fekete Sas) van ugyan táncterme (szálája), „de az a jóízlés szerint megkívánt csinosság nélkül szűkölködik". Zuber egy alkalmas táncterem építését ígérte, ezért a város jónak látta, hogy Rauchhal felváltva tartsanak „lárvás" bálokat. Zuber Pál erre nyilatkozatot adott, hogy egy 10—12 öl hosszú, 3,5—4 öl széles tánctermet építtet a saját telkén. „Még nem tudja, hogy a telek hátsó részén földszintesen építteti-e vagy az első részben az emeleten. De mindenképpen úgy, hogy a vendégeknek kényelmes legyen" — mondta.

209 1836-ban Bezerédy Miklós táblabíró, a színház épületének akkori tulajdonosa szintén kérte álorcás bálok tartási engedélyét. A tanács megkérdezte Zubert, tiltakozását azonban nem vette figyelembe, mert a két éve megígért táncház helyett egy lakóházat építtetett. „Bezerédy Miklós házában levő, a játékszínnel összekapcsolt táncteremben már ezelőtt is volt álorcás táncmulatság, ezért a táblabíró kérése ellen nincs a tanácsnak kifogása" — írta a tanács.

210 Zuber 1837 farsangján álorcás bálok rendezésére kért engedélyt, ami ellen Schieder János, a Fekete Sas bérlője, nemcsak helyben tiltakozott, hanem a helytartótanácshoz fordult. A legfelsőbb hatóság, arra hivatkozva, hogy az álorcás bálok nyilvánosak lennének, megtiltotta azokat. A tanács határozata: „A jelzett mulatságot magánosnak tekinti, erre törvényhatósági joga van. így sérelmes a helytartótanács leirata, és már csak ezért sem lehet a táncmulatságot lemondani, mert az idő rövid. Nemcsak a városban, hanem a szomszéd megyékben lakó nemesség és katonai rend is készül rá. így zavar támadna, ha az utolsó pillanatban lemondanák."

211 1838-ban a Pelikán-fogadó táncterme már csaknem használhatatlan állapotban volt, de Bezerédy Miklós táblabíró úr a Lövész Társaság báljára még „használható karba tétette". A nagyobb tatarozás 1841-ig tartott, amikor is a polgármester vezetésével tanácsi bizottság szemlélte meg. Megállapították, hogy „a terem, az abban mulatók egészségére nézve nem veszedelmes, sőt elég csinos; farsangkor a Fekete Sassal felváltva, álorcás bálokat lehet tartani benne. A város viszont fenntartja azt a jogát, hogy ha tánctermet épít, ő rendez mulatságokat". A javítás alatt a tanács megtekintette az Androvics Julianna házában átalakítás alatt levő termet is, de nem találta táncmulatságok céljára alkalmasnak.

212 208 Prot. sess. 1834. jan. 7. No 48.; dec. 29. No 2540.; 1836. dec. 16. No 2555. 209 Prot. sess. 1834. jan. 27. No 188. 2,0 Prot. sess. 1836. jan. 11. No 55—56. 211 Prot. sess. 1837. jan. 5. No 40.; jan. 27. No 171. 212 Prot. sess. 1838. febr. 19. No 386.; 1840.jan.7.No94.; 1841.jan.4.No 13.; ápr. 5. No 905.; okt. 15. No 2630—2631.