Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

kerüljön. A pápai főiskola idehelyezése azt eredményezné, hogy a mesterségi készítmények és termesztvények nagyobb fogyasztára találnak". Ezért a tanács többségi szavazattal elhatározta, hogy ingyen telket, a szükséges téglát („szerzési áron") és 10 000 ezüst forintot ad a főiskolának. Say István bíró külön voksot adott le, szerinte „nem helyes, ha egy katolikus nép elöljárója református főiskolát támogat". A felsőbb helyről várt jóváhagyás azonban nem érkezett meg.

52 Miután a pápai főiskolát nem sikerült megszerezni, a város egy líceum alapítására gondolt. Ezért 1840 szeptemberében a püspököt keresték meg támogatásért. Azt a választ kapták, hogy „addig is, amíg a városban nyilvános lyceumot alapítanak, a cisztercitáknál készít helyet arra, hogy a magánosok gyermekei — papnövendékeken kívül — a bölcselkedési első évi tudományokat tanulhassák.

53 1845 januárjában jelentette be a tanácsülésen a szószóló, hogy Farkas Ferenc nagyprépost a városban tudományos akadémiát akar alakítani. „Az ülés éljenzéssel vette tudomásul a tervet, mivel régi óhaja egy tudományos nagyiskola létesítése." A polgárság késznek nyilatkozott a költségek (30000 ezüst Ft) viselésére, ha a tanárok választásába is beleszólhat. A város küldöttsége az alapítás ügyében járt a nádornál, a tárnokmesternél, a tanulmányi bizottság elnökénél és több helytartótanácsi tanácsnoknál, akik a pártfogásukat ígérték. Az ügy vége az lett, hogy a helytartótanács felszólította a nagyprépostot: nem akar-e bölcsészeti főiskola tanoda helyett, „a hon szükségének inkább megfelelően", ipari tanodát alapítani ugyanabból a pénzből. A nagyprépost ugyan megmaradt a szándéka mellett, de ígérte, hogy az ipari tanodáknak is'ad pénzt.

54 Rajziskola 1786-ban az uralkodó úgy rendelkezett, hogy azok a kézművesek, akiknek mesterségük tökéletesítését rajzművészettel kell elérni, tanoncaikat előbb nem szabadíthatják fel, csak ha saját rajzaikkal bizonyítják, hogy a rajziskolát vasár- és ünnepnapokon egy éven át szorgalmasan látogatták. Ilyen kézművesek voltak a kőművesek, ácsok, szobrászok, esztergályosok, földmérők, kertészek, arany- és ezüstművesek, övkészítők, bádogosok, rézművesek, gipszöntők, asztalosok, fazekasok, bognárok, takácsok és a lakatosok.

55 A fehérvári városi tanács 1787 májusában „a városban rajziskolát akarnak csinálni" címszó alatt tárgyalta az ügyet. Úgy foglalt állást, hogy a szükséges eszközöket nem tudja beszerezni („tanulmányi alap terhére kellene elvégezni") csak 52 Prot. sess. 1840. máj. 4. No 984.; jún. 12. No 1287.; szept. 28. No 2075.; dec. 7. 2529. 53 Prot. sess. 1840. szept. 28. No 2076.; 1841. ápr. 17. No 962. 54 Prot. sess. 1845. jan. 21. No 205.; márc. 5. No 801.; máj. 13. No 1537.; 1846. febr. 13. No 554.; márc. 16. No 919. 55 P 931. Kassa város iratai. 1786. No 652.; Kopasz 1978. 363. 17* 259