Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
az elemi iskolában és a gimnáziumban tud egy-egy szobát rendelkezésre bocsátani, de rajztanítónak csak akkor fizet 300 Ft-ot, ha egy elemi iskolai osztályt is elvállal. 56 A rajziskola felállításának hírére többen jelentkeztek tanítónak, köztük két pálos is. A tanács újból leszögezte álláspontját: ha a rajztanító nem tanít az elemiben is, akkor csak 150 Ft-ot fizet neki. Az uralkodó úgy döntött, hogy a másik 150 Ft-ot a pozsonyi kamara fizeti. 57 Kelemen Imre pécsi tankerületi főigazgató 1789 márciusában arról értesítette a várost, hogy Linzer Anselm kinevezését hagyták jóvá a legfőbb helyen. Felszólította a várost: adja oda a rajztanítónak a módszertani könyvet és gondoskodjék az iskola megnyitásáról. A tanács a könyvet odaadta, de azt felelte, hogy az iskolát szeptember 1. előtt nem tudják megnyitni. A kamarai adminisztráció erre májusban azt felelte, hogy „a tanács szerezzen be minden szükséges eszközt, hogy még ebben az évben megnyithassák". Egyidejűleg ugyanezt szorgalmazta a tankerületi főigazgató is. 58 A tanács erre gyorsan intézkedett: kiüríttette Grünschneck Ignác elemi iskolai tanító lakását és 132 Ft-os költséggel rajziskolának rendezte be. Khorherr Domokos a városi iskolák direktora még Bécsben is járt, ahol 28 Ft értékű rajzoktatási eszközt vásárolt. Az iskola működését — elsősorban a kiadások miatt — a választott polgárság és a szószóló feleslegesnek tartotta és ezt 1790-ben határozatban annak ellenére is kifejtette, hogy Sárközi Gábor elemi iskolai felügyelő leiratban közölte: az inasok addig nem szabadíthatók fel, amíg a rajziskolát egy évig nem látogatták. A választópolgárok véleménye szerint az új iskola „semmi hasznot sem hozott, ezért meg kell szüntetni". A tanács erre azt felelte: „Igaz ugyan, hogy a tanárnak csak három-négy tanítványa van, de az iskola felsőbb utasításra jött létre és így nem lehet megszüntetni." A választott község ebbe nem nyugodott bele: újabb határozatban követelte a megszüntetését. 59 így nem csodákozhatunk, hogy amikor a bécsi akadémia 1793-ban a rajziskolákból beküldött rajzokról összefoglaló jelentést készített, azt állapította meg, hogy „a normális iskolákban a rajzmüvészet az egész birodalomban bámulatosan gyors előrehaladást ért el". Éppen ezért érthetetlennek tartotta, miért nincs meg ez az előmenetel a már néhány éve fennálló székesfehérvári rajziskolában. 60 A bécsi akadémia észrevétele nem sokat segített: 1794-ben a városi iskolák igazgatója jelentette, hogy az inasok nem látogatták a rajziskolát. A tanács — a biztosokon keresztül — intette a céheket: küldjék az inasokat az iskolába. 61 Megszaporodtak a tanács gondjai Linzer Anselm rajztanárral is. Ő 1794-ben mentesítést kért az adófizetés alól; mire a tanács közölte vele, hogy még a nemesek is 56 Prot. sess. 1787. máj. 21. No 495. 57 Prot. sess. 1787. júl. 6. No 671.; aug. 3. No 788.; aug. 31. No 884.; 1788. febr. 8. No 179. 58 Prot. sess. 1789. márc. 27. No 376.; máj. 15. No 632.; máj. 25. No 684. 59 Prot. sess. 1789. aug. 28. No 1116.; okt. 19. No 1395.; nov. 23. No 1565.; 1790. okt. 22. No 1018.; okt. 28. No 1023.; 1792. júl. 20. No 984. 60 Kopasz 1978. 380. 61 Prot. sess. 1794. jan. 13. No 50.; aug. 11. No 1008.
