Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
A következő évben az igazgató kérésére a tanács úgy intézkedett, hogy azon helyek felett, ahová a diákoknak tilos a belépés, az igazgató vagy egy professzor gyakorol felügyeletet, illetve távolítja el a diákokat onnan. 47 1809-ben három tanszék állott üresen, és az iskola bezárását mérlegelték. A tanárhiányon segítendő előbb a bencésekkel, majd a ciszterekkel kezdett a város tárgyalásokat folytatni. Majd 1813-ban ez utóbbiak kapták meg a gimnáziumot. 48 1816-ban a gimnázium igazgatója és tanárai kérték a tanácsot: jelöljön ki „mulató helyet" a diákság számáfa. A határozat: „A városnak ilyen puszta helye nincsen; a szószóló mutassa meg az igazgatónak a vadmezőt. Oda lehet vezetni az ifjúságot és alkalmas helyet keresni." 1820-ban Zimányi Bernát volt „a helyi deák oskolák" igazgatója. 49 A fehérvári polgárok és fiaik felsőbb tanintézetekben tanulhattak tovább. 1768ban Kreskay János bíró fia a budai Szemináriumban filozófiát tanult, majd a következő évben mint indubitatus hungarus nobilis a budai Széchenyi alapítványban megürült helyért pályázott. 1777-ben Szabó János iskolarektor 12 Ft-ot kapott a várostól a budai egyetemen folytatandó tanulmányaira, 1814-ben Boros Imre pályázta meg a Georgicon egyik ingyenes helyét. Mivel a létszám már betelt, a város által is ajánlott Borost nem tudták felvenni. 50 Kísérlet magasabb tanintézet megszerzésére A tanács az 1790-es évektől kezdve erőfeszítéseket tett, hogy a városba egyetemet vagy főiskolát telepítsen. A választott község és a szószóló először 1794-ben fejezték ki óhajukat: „a város forduljon az uralkodóhoz, hogy más szabad királyi városok mintájára ennek a városnak is adjon egyetemet vagy akadémiát." A kérést néhány hónappal később kiegészítették és konkretizálták: akadémiát vagy a kőszegi kerületi tábla városba helyzését kérték. 1802-ben újból az uralkodóhoz fordultak; ezúttal a pécsi királyi akadémia áthelyezését kérve. 51 1840-ben merült fel a pápai református főiskola áthelyezése. A tanács a veszprémi superintendensi gyűléshez fordult: mit és mennyit kívánnak a várostól arra az esetre, ha a főiskola ide kerülne? „A város kész megtenni minden kedvezéseket és segítséget." Az üggyel az 1840. szeptember 28-i tanácsülés foglalkozott. Határozatilag mondta ki, hogy „a város fekvésénél fogva ki van zárva a kereskedés minden ágából. Mesterségi készítményeit Buda és Pest fővárosok közelléte felettébb nyomja. Parasztok híján a termesztényeket nehezen lehet értékesíteni. Ezért régi óhaja a városnak, hogy ide egy kormány- vagy ítélőszék, vagy valamely főiskola 47 Prot. sess. 1811. febr. 11. No 244. 48 Károlyi 1898. II. 226.; Sulyok 1979. 160. 40 Prot. sess. 1816. jún. 9. No 992.; 1820. nov. 10. No 1813. 50 Corr. buch 1768. aug. 3.; Prot. sess. 1777. nov. 7.; 1814. okt. 19. No 1495.; OL A28. Kanc. Litt. civ. 1769. máj. 29. No 6. 51 Prot. sess. 1794. ápr. 28. No 596.; szept. 3. No 1065.; 1802. márc. 21. No 503.
