Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

új, a sok tudásra törekvő tanterveket, amelyek a sok anyag miatt nem igazi tudást, hanem inkább terhelést eredményeznek. Alkalmas tankönyveket is követelt.

41 1793-ban Benyák királyi gimnáziumi igazgató panaszt tett a tanácsnál, mert a tanulókat, akik a városi majorban lévő közfürdőbe mentek, „paraszt gyerekek, de az öregebbek, a gazdák is, fütykösökkel megverték. Az ügyet megvizsgáló professzorokat gúnyos szavakkal illették". A tanács mindkét felet beidézte, de az ügy további sorsát nem ismerjük. 1794-ben, amikor az egyik tanár vádaskodott ellene, a tanács igazolást adott Benyáknak arról, hogy „a tanuló ifjúságot erkölcsre, fegyelemre neveli".

42 1794júliusában már új igazgató, Schwartbauer Elekjelent meg tanártársaival — Virág Benedekkel, Neichl Ferenccel, Némethi Kristóffal és Hofmánn Jakabbal — a tanácsülés előtt. Ennek egyetlen napirendje a helytartótanácsnak az iskolákról, a nevelésről szóló leirata volt, amely elsősorban az erkölcsi oktatásra hívta fel a figyelmet. Az ülésen a főbíró a leiratot ismertetve hangoztatta, hogy „az ifjúság nevelését csak közös erővel végezhetik; ez az államnak és a királynak is érdeke". A megjelent igazgató és a tanárok kérték a gimnázium panaszainak orvoslását.

43 1803-ban Vörös Mihály helybeli gináziumi tanár mutatta be a tanácsnak ügyvédi oklevelét és működési engedélyt (stallum agendit) kért, illetve kapott. 1806-ban a harmadik elemi iskolát (tertia schola Normalium) a gimnáziumhoz csatolták; dotációját is a gimnázium kapta.

44 1808-ban Novich József gimnáziumi igazgató a helytartótanácstól kérte, hogy a városi magisztrátus tagja legyen. A helytartótanács támogatta Novichot: „A legközelebbi választáskor figyelembe kell venni a kérést."

45 1809 februárjában jelentek meg az iskolában a katonai őrségek, ezek eltávolítását a tankerületi főigazgató a tanácstól kérte. A város azt felelte, hogy „már nincsenek ott". Ugyanez év októberében a főigazgató már arról írt a tanácsnak, hogy „a gimnázium részére megfelelő elhelyezést kell találni" (ti. a katonaság beszállásolása miatt). A tanács a gimnáziumnak a ferences rendházat jelölte ki. 1810 márciusában a város megkereste a katonai kórház parancsnokát: ürítse és takaríttassa ki, adja vissza az épületet a gimnáziumnak. A kérés teljesítését a parancsnok nem látta lehetségesnek, „reméli azonban, hogy hamarosan eleget tud tenni a felsőbb helyen született döntésnek és a város kívánságának". 1810 júliusában Novich József igazgató az ellen tiltakozott, hogy a kőműves- és asztalosmester, akiket a katonai kórház arra szerződtetett, hogy az épületet helyrehozzák és visszaadják, halogatja az átadást, sőt a szobákat saját raktár céljára újból igénybe vette. A város emiatt a helytartótanácsnál tett panaszt.

46 41 Károly 1898. II. 225.; Kosáry 1980. 437.; Csáky 1981. 181—182. 42 Prot. sess. 1793. júl. 12. No 974.; 1794. febr. 10. No 223. 43 Prot. sess. 1794. júl. 9. No 890. 44 Prot. sess. 1803. máj. 31. No 827.; 1806. nov. 17. No 1697. 45 Prot. sess. 1808. máj. 13. No 575. Novich ekkor már 13 éve szolgált. (Prot. sess. 1805. máj. 6. No 652.). 46 Prot. sess. 1809. febr. 24. No 227.; okt. 13. No 1240.; 1810. márc. 9. No 331.; márc. 16. No 359.; júl. 13. No 1112. 17 Kállay István 257