Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

5. Kultúra

Gimnázium A jezsuita rend alsó tagozatú, négyosztályos középiskolája 1702. január 2-án nyitotta meg kapuit. A páterek iskolája még a szabadságharc első éveiben is működött, akkorra azonban a tanulók létszáma annyira csökkent, hogy 1707-ben megszakadt a folyamatos oktatás.

36 Az 1708—1724 közötti évekről a városi jegyzőkönyvben nincsenek adatok, így nehéz állást foglalni abban a vitában, hogy megszakadt-e valóban az oktatás. Biztos, hogy 1724. május 2-án a városi tanács határozatot hozott, hogy a bortaksából bevett összegből 150 Ft-ot fordít „kis latin iskola, negyedik latin iskola" felállítására a jezsuitáknaál. Ezt követő november 6-án nyílt meg alsó négy osztállyal újból a gimnázium.

37 1736-ban a jezsuiták bejelentették, hogy a retorika tanítására professzort hoznak a városba. A tanács (szeptember 12-én) 75 Ft fizetést szavazott meg neki azzal a feltétellel, hogy minden „odajövő szegény gyereket fel kell venniök". Mivel azonban ebből a pénzből a professzor nem tudott megélni, a tanács az összeget egy hónap múlva a duplájára emelte. 1747-ben Zeitler Sándor jezsuita iskolai praefectus kérésére a város 50 Ft-ot utalt ki.

38 1773-ig zavartalanul működött a gimnázium. Az 1773. évi összeírás szerint a jezsuita rendházban három szoba — a szükséges berendezéssel — szolgált iskolai célokat. Addig a város évi 300 Ft-ot fizetett a syntaxisig terjedő négy osztály tanárainak; a poesis, a retorika professzort a rendház fizette. 1774-ben Vajland Ferenc a rendház adminisztrátora kérte, hogy a város továbbra is fizesse ezt az összeget; a tanács azonban megtagadta, „mivel erre utasítást nem kapott". 1776ban egy magyar és egy német exjezsuita a várostól 30, illetve 20 Ft-ot kapott, „mivel mindketten alkalmilag oktatták a gyerekeket az olvasásra".

39 1777-ben a pálosok két korábbi iskolájuk, Pápa és Sátoraljaújhely mellé öt újat — köztük a fehérvárit — kaptak. Ők az oktatást 1786-ig látták el, akkor az iskola királyi gimnázium lett. Ebben az évben merült fel a tanácsgyülésen a gimnázium elhelyezése, mivel a volt pálos kolostorra a katonaság is igényt tartott. A város nem óhajtott a gimnáziumnak telket adni, „mivel ősidők óta a saját telkén tart fenn iskolákat". Az ügy iránt a helytartótanács is érdeklődött.

40 Károly János arról számol be, hogy e válságos JcÖrülmények között Benyák Bernát igazgató mindent elkövetett az iskola fenntartása érdekében. A gimnáziumot 1786 decemberében erősítették meg, az eltörölt pálos rend tagjai tovább taníthattak. Benyák már 1777-ben a magyar nyelv lelkes hívének mutatkozott; ügybuzgón, a felvilágosult pedagógia szellemében működött. Nyíltan kritizálta az 36 Fitz 1966. 151—152.; Németh László 1979. 72.; Sulyok 1979. 153. 37 Prot. sess. 1724. máj. 2.; Kilián 1976. 204. 38 Prot. sess. 1736. szept. 12.; 1747. márc. 10.; Károly 1898. II. 222. 39 Corr. buch 1774. ápr. 18.;szept. 23.; 1776. ápr. 29.; OLE 152. Acta Jes. Irreg. Elenchi. Albareg. No 1. 1773. okt. 28.; Kilián 1976. 205. 40 Prot. sess. 1786. máj. 26. No 800.; jún. 12. No 867.; Kosáry 1980. 483.