Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

A számvevői hivatal fontosságát mutatja, hogy 1848 júliusában a tanács kinyilvánította: „Nagy Ignác számvevőre minden bizottmányban szükség van." Ezért „mindenhova kinevezték tagnak"; erről a bizottmányi elnök urakat tudósították.

155 Költségvetés A XIX. század első évétől kezdve a város rendszeresen készített (adó-) költségvetést. Az 1801. novemberi adókivetési ülésen olvasták fel először a nádori (hadiadó-) és a házipénztár előzetes költségvetését; csak ezt követte a repartitio ismertetése. A helytartótanács a következő év augusztusában rendelte el, hogy „minden év október végéig fel kell terjeszteni a következő év várható kiadásait". A tanács ezt a számvevővel tudatta.

156 Az 1808. évi hadiadó-költségvetés tartalmazta a városi 17 portára kivetett 13 308 Ft adó kifizetését; a hadiadó pénztárból folyósított fizetéseket és napidíjakat; az adókedvezményeket; az adózási célra felvett tőkék kamatait; a kaszárnyajavítás és a tiszti szállások költségeit, valamint a hadsegedelmet. Nem sokban tértek el ezektől a rovatoktól a következő évek hadiadó költségvetései sem. 1815-től hozzávették a városi kancellária irodaszereit; „a gonosztevőkre fordított kiadásokat"; a tizedszedés napidíjait; a talált gyermekek tartását; a közcélú fuvarozást, a katonaállítás költségeit és a cenzus regiust is. Az 1821. évi költségvetés 67 168 Ftról, az 1825/26. évi 31 662 Ft-ról, az 1827/28. évi 29600 Ft-ról szólt. 1829/30-ban 29444 Ft-ot adtak ki, az 1830/31. évi költségvetés 28 171 Ft. 1831-től kezdve az előzetes költségvetést a kamarához kellett felterjeszteni. Ennek az volt a célja, hogy a város csak előre nem látott (és nem tervezett) célra vehessen fel kölcsönt.

157 A költségvetés „kiszámítására" a tanács 1837-től kezdve a polgármester vezetésével küldöttséget nevezett ki. A költségvetést az adókivető elegyes ülésen olvasták fel, vitatták meg és hagyták jóvá (vitára azonban csak ritkán került sor).

158 A háziadó költségvetés némi eltérést mutat a hadiadóétól, habár gyakran vannak közös rovataik (ami arra utal, hogy a szétválasztás nem mindig járt sikerrel). 1807ben pl. a — 27015 Ft-ról szóló — költségvetés rovatai között láthatjuk a házipénztárból folyósított fizetéseket és napidíjakat; utak, hidak, töltések javítását; ároktisztítást; stóla megváltást; tiszti szállások költségeit (magánházakban). Itt vette tervbe a város a következő évben a Nemzeti Múzeumnak adandó 1000 Ft-os támogatást is.

159 155 Prot. sess. 1848. júl. 17. No 2666. lse Prot. sess. 1801. nov. 23. No 1546.; 1802. aug. 27. No 1185. 157 Prot. sess. 1808. nov. 28. No 1624.; 1815. dec. 4. No 1813.; 1828. jan. 15. No 116.; 1829. febr. 27. No 378.; 1831. jan. 17. No 112. 158 Prot. sess. 1837. dec. 15. No 2384.; 1838. jan. 25. No 130. 159 Prot. sess. 1807. nov. 23. No 1353.; 1808. nov. 28. No 1624. 16* 243