Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

Adócédula, adónyilvántartás, adófőkönyv A személyekre és dolgokra kivetett adóról a perceptor az adózóknak, a kivetett összeget feltüntető adócédulákat adott. Ezekre az ingóságokat is rávezették. 1729ben — az adószedő halálakor — a tanács az összes, általa kiadott cédulát felülvizsgálta. Az adószedő a tanács tudta nélkül nem oszthatott ki cédulákat.

140 A fehérvári tanács már 1777-ben kimondta, hogy „az adókivetés meggyorsítására a jövőben nyomtatott adóívet használnak", az első nyomtatott adóívvel azonban csak 1788-ban találkozunk.

141 1790-től kezdve — a perceptor javaslatára — a tanács az adólapok superrevisiójára, két tanácsost küldött ki. Az adólapokat a városi katonák hordták szét. Azok az adózók, akik az összeírásból valamilyen okból kimaradtak, számozatlan adólevelet kaptak.

142 Az adólevelek kitöltése nagy munkát jelentett: 1831-től a számvevői hivatalnak két tanácsos és három írnok segített. 1837-ben már két küldöttség intézte az adóleveleket.

143 Adóregiszterről 1725-ben hallunk: ebben az évben a tanács utasította a perceptort, hogy az adószámadásokhoz „egy rendes regisztert" csináljon. Az 1736ban megválasztott adószedő mindkét (hadi- és háziadó) regisztert megkapta.

144 1786—1792 között a perceptor diáriumot vezetett; 1792-től újból a korábbi közös számadást készítette el.

145 1806-ban a számvevő nyújtotta be a hadiadók könyvét, amely azonban a háziadót is tartalmazta. 1828-tól kezdve említik az adófőkönyvet, amelyet a számvevő, „assignálás végett", a tanácsnak mutatott be. Az adószedői pénztár állásáról — a tartományi biztos rendeletére — 1829-től kezdve kéthavonta készült táblázat. A hozzávaló nyomtatványokat („táblás jegyzékeket") a város a helytartótanács számvevő hivatalától kapta.

146 Számvevőség 1785 októberében a helytartótanács leirata adott hírt a budai kerületi általános számvevő hivatal (Generálé Perceptoratus*Officium) megalakulásáról, „amelynek a városi számvevőségek a filiáléi lesznek". Ez vezette be a városi számvevőségek 140 Prot. sess. 1729. jún. 14.; Corp. stat. IV/2. 735. Pest 1744.; HKA Camerale Ungarn. 511. Fasc. 26. 1769. júl. No 36. 141 Prot. sess. 1777. márc. 7.; OL P 507. Nádasdy család. Okiratok II. No 410. 1788/89. 142 Prot. sess. 1790. nov. 26. No 1143.; 1809. ápr. 28. No 632.; 1829. márc. 13. No 402. 143 Prot. sess. 1831. márc. 18. No 534.; 1837. jan. 5. No 39. 144 Prot. sess. 1725. jan. 5.; 1736. ápr. 17.; Kállay 1972/B. 129. 145 Prot. sess. 1792. szept. 7. No 1230. 146 Prot. sess. 1806. júl. 11. No 1104.; 1828. jún. 13. No 1052.; 1829. júl. 27. No 1164.; 1836. jan. 11. No 51. 16 Kállay István 241