Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
4. Adóügy
házát". A tanács megállapította, hogy „ezzel a behajtás útját bezárták" és ezért a magyar királyi kancelláriához fordult. Különben maga a tanács is mérlegelte, hogy „néhány forint adóhátralék miatt elárverezzenek-e egy egész házat?" De van példa arra is, hogy a hátralékos maga kérte a háza elárverezését, mint 1830-ban egy „raboskodó személy". 111 Megpróbálták a hátralék megfizetését azzal kikényszeríteni, hogy az illető házába katonákat szállásoltak be. 1836-ban pl. egy adózó jelent meg a tanács előtt és kérte, hogy „házát inkább adják el, de a katonát vigyék el onnan". A város egy tanácsost bízott meg a ház eladásával. 1840-ben a tanács megkereste a katonai parancsnokságot: adjon legénységet ahhoz, hogy „az adó sikeresebb behajtása érdekében a makacskodó háztulajdonosokhoz katonákat szállásoljanak be". 112 1841 májusában a helytartótanács arról intézkedett, hogy „amíg másként nem szabályozzák az adó szedését, az 1767. és 1774. évi szabályok szerint kell végezni". 113 1843-tól az adóleveleket nem az év végén hordták ki, mint addig (az adózók ui. azt gondolták, hogy az év végén megkapott adólevél a jövő évre szól), hanem Láng István adószedő már márciusban kikézbesíttette azokat. 114 A város—megkeresésre — közreműködött vármegyei adóhátralékok behajtásában is. 1803-ban pl. Bokos Pétert a tanács elé idézték, mert adós volt a megyei hadiadóval. Meghagyták neki, hogy „ha nem fizet, végrehajtják". 1826-ban viszont a város kereste meg a vármegyét egy Iszkaszentgyörgyre költözött, adóhátralékot maga után hagyó városlakó miatt. 1829-ben a város hajtotta be azoknak a városi lakosoknak a megyei adóhátralékát, akiknek a csóri és iszkai szőlőhegyen volt szőlőjük. A behajtott pénzt a vármegyének küldték meg. 1830-ban az arra kiküldött tanácsos, a vármegye megkeresésére, öt ízben próbálta elárverezni Hübner János szőlőjét, de senki sem jelentkezett. 115 Közreműködött a város egyéb köztartozások behajtásában is. 1807-ben pl. a helytartótanács leirata alapján két lakostól hajtott be taxa proventualis austriacust (Ausztriából Fehérvárra települtekről lehetett szó). 116 1847-ben még mindig működött a városban a Régi adó behajtási küldöttség. Ebben az évben, amikor Haáder Pál főbíró lett, helyette König Józsefet nevezték ki a küldöttség tagjává. A bizottság javaslatára a hátralékokat a Demeter napi vásár után vizsgálták meg, amikor a lakosságnak több pénze volt. A városi házipénztárak pedig éberen ügyeltek, hogy ha valamelyik hátralékosnak fizettek ki pénzt, abból a hátralékot levonják. 117 111 Prot. sess. 1830. jan. 9. No 85.; júl. 9. 1145.; dec. 13. No 2031. 112 Prot. sess. 1836. jún. 17. No 1316.; 1840. júl. 3. No 1479. 113 Prot. sess. 1841. máj. 24. No 1240. 114 Prot. sess. 1843. jan. 21. No 377. 115 Prot. sess. 1803. márc. 21. No 465.; 1826. nov. 10. No 1672.; 1829. márc. 16. No 427.; 1830. júl. 9. No 1147. 116 Prot. sess. 1807. febr. 6. No 172.; febr. 7. No 201. 117 Prot. sess. 1847. márc. 29. No 1144.; máj. 16. No 3359.; nov. 15. No 4650.