Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

4. Adóügy

Adókönnyítést kapott 1820-ban egy lakos „felesége súlyos és hosszú betegsége miatt". A betegséget a fertály mester igazolta, mint pl. 1831-ben Nóvák Mihály esetében.

95 A közintézmények kezén levő ingatlanok utáni adót úgy oldották meg, hogy azok bizonyos összeget letétbe helyeztek a városnál. A városi pénztár kamatra kihelyezte a tőkéket és a kamatokból fizette az évi adót (vármegyeháza, püspöki palota).

96 Nem fizettek adót a városi középületek után. Ha egy ház városi tulajdonba került, az adóját azonnal törölték. Ez történt pl. 1829-ben a Hiemer János örököseitől megvett házzal.

97 1843-ban kapott engedélyt a tanácstól a csizmadiacéh ház vételére. A feltétel az volt, hogy a céhnek 32 évenként meg kellett a holtkézbe került ház utáni laudemiumot fizetnie a városi pénztárba. A ház utáni terheket viselniök kellett.

98 Hátralékok behajtása Állandó gondot okozott a városi önkormányzatnak a kivetett adó beszedése, illetve a hátralékok behajtása. Erről egyes városok már a XVI. században statútumban intézkedtek. Fehérvár 1693-ban két tanácsost bízott meg a behajtással. Ez azonban még nem jelentett végrehajtást (executiót). 1714-ben, amikor a főhadbiztos a hátralékos porciók miatt katonai végrehajtást rendelt el, a város „a legfelsőbb fórumig" tiltakozott ellene. Eredménye egy hét haladék lett.

99 Az 1720-as évek végétől (először 1727 szeptemberében) maga a város is fenyegetőzik végrehajtással. A következő évben két külső tanácstagot bíztak meg azzal, hogy „ahol a porciót nem fizették meg, a perceptorral együtt az ingóságokat vegyék el". 1729-ben a tanács „elhatározza a porcióhátralékok behajtását, végrehajtás útján". 1730-ban azonban még mindig nem tették ezt meg, ezért az adókivetést sem tudták elkezdeni. Ebben az évben háromszor is foglalkozott a tanács a végrehajtás kérdésével és úgy foglalt állást, hogy „ha nincs pénz, a természetbenieket kell elvenni". A végrehajtás sorrendjét 1732-ben a helytartótanács a következőképpen rendelte: 1. ingóságok 2. ingatlanok 3. ha egyik sincs: börtön. 95 Prot. sess. 1820."jan. 17. No 120.; 1831. dec. 2. No 2058. 96 Prot. sess. 1791. jan. 17. No 85. 97 Prot. sess. 1829. márc. 20. No 443. 98 Prot. sess. 1843. dec. 18. No 4754. 99 Corp. stat. II/2.113. Rozsnyó 1574.; IV/2.491. Modor 1664.; Prot. sess. 1693. júl. 25.; 1714. máj. 4.